2021. 17. Rudolf

Közélet

Mit látunk az új kilátóból?

| 2014. Október 07. 13:57:58 | Utolsó frissítés: 7 éve

Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

 

 

 

A címben feltett kérdés csak költői, választ nem adunk rá. Egyrészt azért, mert, hogy ki mit lát onnan fentről, egyénenként és pártszimpátia alapján is változhat…, másrészt pedig azért, mert idáig nem engedtek fel minket, így nem tudjuk pontosan leírni. Egyben viszont biztosan gyönyörködhetünk majd odafentről (mert ez egyértelmű már most), mégpedig a szennyvíztisztítóban. A városban természetesen sokan elégedetlenek, amit nem is csodálunk, hiszen egy ilyen fantáziátlan „kilátó” építése egy teljesen indokolatlan helyen – néhány méterre található a Türr-kilátó, nem magaslat, nincs kiemelkedő látvány a látókörében – mindenkit elképeszt. Erre a felesleges, téves elképzelésen alapuló, rosszul kivitelezett építményre pedig a város rengeteget költött.

A helyszínen, amikor szerettük volna legalább az ökoparkot bejárni, sajnos zárt kapukba botlottunk, és a „hamarosan megnyitják a lakosságnak” ígérettel a zsebünkben kellett távoznunk. Pedig a Bácskai Napló VIII. évfolyamának 9. számában azt olvashattuk, hogy a Pandúr-Ökopark június 30-ig megépül. Mindenesetre legalább az a pár gyerek már láthatta – az ezek szerint akkor még el nem készült közösségi teret – akikkel Zsigó Róbert expolgármester boldogan pózolt a megnevezett újság címlapján (VIII. évf. 10. sz.).

 

Az ökopark múltja

 

A terület hosszú ideig csemetekert volt, és egy erdészház is állt rajta. Az önkormányzat tulajdonába hosszú és kalandos csere útján jutott el (külön cikket megérne, hogy egy dobogókői ingatlant adtak érte). A közel másfél hektárt a 2000-es évek második felétől egy bajai közhasznú egyesület bérelte. Az egyesület tagjai egy ártéri gazdálkodást bemutató létesítményt szerettek volna létrehozni rajta. Ennek érdekében összegyűjtötték és elszállíttatták a több teherautónyi illegálisan lerakott szemetet; kiirtották a területről a tájidegen gyalogakácot; és gépekkel valamint kézi erővel lejtőssé tették a területet, hogy az árvizek szabadon távozhassanak. Az egyik legelismertebb magyar gyümölcsész szakember (Baji Béla) és több biológus segítségével mérték fel a terület minden négyzetméterét, akik 168 gyümölcsfát illetve csemetét térképeztek fel, köztük ritka értékes ártéri fajokat is. Tervet készítettek egy ’ártéri gyümölcsény’ létrehozására. Ez azt jelentette, hogy a környező növényzet ritkítása csak a gyümölcsfák megerősödésével párhuzamosan-fokozatosan történhet.

A folyamat tervszerűen zajlott, amíg a városvezetés a pályázatra hivatkozva, tájékozódás nélkül fel nem mondta a bérleti szerződést. Munkagépekkel szó szerint ledózeroltak minden élőt, ami az útjukba került, és ezzel gyakorlatilag elpusztították az ökoparkot, hogy aztán egy holdbéli tájon hozzanak létre egyet. Azoknak, akik megtervezték mindezt, halvány fogalmuk sem volt a Duna árterének sajátosságairól. Megszüntették a terület lejtését is, így az árvíz nem fog tudni levonulni. Helyenként pedig olyan anyaggal – fakéreggel – szórták be a térkővel kirakott részek közeit, amely úszik a víz tetején.

 

Ennyibe kerül

Egy másik eleme a projektnek, amely felkeltette az érdeklődésünket, az a Petőfi-sziget és a Nagy-Pandúr között épülő gyalogos- és kerékpáros híd. Azt idáig is tudtuk, hogy a Közgép pályázatíró szakemberei rendkívül tehetségesek, hiszen országszerte győznek a nagyberuházásokra kiírt pályázatokban, de azon azért meglepődtünk, hogy kis városunkban is sikerült kivitelezési munkát nyerniük. Márpedig a híd építkezésénél határozottan a cég nevével találkozhat az érdeklődő. Azért reméljük, hogy bajai emberek is dolgoznak rajta, hiszen Fercsák Róbert korábban úgy nyilatkozott (l. lent), hogy a fejlesztés munkahelyeket jelent a városnak. „Ezért is fontos a 2 milliárdos beruházás, melynek során minden bizonnyal bajai cégektől vásárolnak építőanyagot és bajai vállalkozások is dolgoznak majd a kivitelezésnél”.

A projekt egyébként a „Baja fesztivál-város turisztikai háttér infrastruktúrájának komplex fejlesztése” (DAOP 2.1.1/G11-k2) címet viseli és összesen 2 150 783 103 Ft támogatást kapott, mely a teljes költségvetés 98%-át jelentette. A bajai képviselőtestület azonban már tavaly (2013-ban) szavazott önerőemelésről (további 3,7 millió). A megvalósítás tervezett ideje 2013 márciusa lett volna, a befejezése pedig 2014 szeptemberének vége, ténylegesen viszont csak 2013. május 9-én kezdődött el. A lekövethető adatok alapján 220 milliós előleget fizettek ki a városnak, illetve a rendelkezésre álló összegből idáig 237 milliós számla alapú lehívás történt. Az utolsó kifizetést éppen a napokban, július 29-én könyvelték el.

Izgatottan várjuk, hogy vajon a köztársasági elnök által október 12-ére kiírt önkormányzati választások előtt átadásra kerülnek-e a beruházás látványosabb elemei, és amennyiben hivatalosan megnyitják őket a közönség előtt, valóban használhatóak lesznek-e, vagy az ünnepélyt követően tovább folytatják a munkálatokat.

A baja.hu-n olvasható „Munkahelyeket hozhat a fejlesztés!” című cikk elérhetősége: http://baja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=8926&Itemid=798 (a letöltés ideje: 2014.07.17.).

hozzászólok