Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
A WWF Magyarország friss jelentéséből kiderül, hogy hazánkban a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, az energiaszegénység a települési önkormányzatok csaknem 80 százalékát érinti, ráadásul a helyi önkormányzatok középületeinek hőszigetelése és fűtési rendszere is rossz állapotban van. A jelentés azonban megoldással is szolgál.
Fotó:hirhatar.hu
A WWF Magyarország az idei Föld Órája alkalmából felmérést indított a települési önkormányzatok körében a fűtésre és energiahatékonyságra vonatkozóan. A felmérésben kimagasló számú, 701 helyi önkormányzat vett részt, amely az összes magyarországi önkormányzat 22 százaléka.
A hazai kutatás eredményei szerint a középületek hőszigetelésének, nyílászáróinak és fűtési rendszereinek állapota lehangoló. Az épületek harmada semmilyen szigeteléssel nem rendelkezik. A nyílászárók esetében is aggasztó a helyzet: az ablakok és ajtók fele közepes vagy annál rosszabb állapotban van, a kazánok és a hőleadók helyzete pedig csak egy leheletnyivel jobb. Az önkormányzatok próbálnak javítani a lesújtó helyzeten: szinte az összes önkormányzat nyomon követi a pályázati lehetőségeket, de a korlátozottan elérhető pénzügyi forrás miatt 60 százalékuk pályázati próbálkozása sikertelen volt az elmúlt 10 évben. Ugyanakkor hitelből, vagy harmadik feles finanszírozáson keresztül csak az önkormányzatok elenyésző hányada végzett felújítást.
„Az önkormányzatok pénzügyi és humán erőforrásai a lakosság hőellátásának javításában is korlátozottak. Az energiaszegénység a települések négyötödét érinti, több mint felénél pedig közepes vagy súlyos problémát jelent a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.
Lignitet is osztanak az önkormányzatok
A legtöbb önkormányzat a szociális tüzelőanyag programon keresztül próbál tenni az energiaszegénység ellen, egytizedük viszont a tűzifa helyett szenet vagy a még inkább környezetszennyező lignitet oszt a szociálisan veszélyeztetettek számára. Vannak ugyanakkor sokkal szerencsésebb kezdeményezések is, amelyekhez ráadásul nem is kell nagy költségkeret: pályázati tanácsadás, oktatás a helyes tűzifahasználatról, vagy éppen a polgárőrség bevonása a tűzifa aprítására az idősek számára.
A felmérés során és azt követően, a WWF Föld Órája támogatóival az önkormányzatok fejlesztési és szemléletformálási lehetőségei is értékelésre kerültek.
„A megfelelő szigetelés télen a falak állapotától függően 35-40, de akár 60-65 százalékos energiamegtakarítást is eredményez, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét. Így egyrészt a fűtésre fordított kiadások akár felét is meg lehet spórolni, másrészt az épületeink szigetelésével közvetlenül hozzájárulunk egészségünk javításához is” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation építőanyag-gyártó ügyvezető igazgatója.
„A távhő kiépítése – habár költséges – a legjobb megoldás lehet a légszennyezés csökkentésére, mivel ilyenkor a fűtőanyagot nagy hatékonysággal égetik el, a légszennyező anyagokat pedig csak egy helyen, folyamatosan ellenőrzött körülmények között kell megszűrni. Jelenleg Magyarországon csupán 94 településen, főként a nagyobb városokban van távfűtési rendszer, míg Nyugat- és Észak-Európában a kistelepüléseken is jellemző. A helyi levegőminőség kedvező befolyásolásán túl a távhő hatékony klímavédelmi eszköz is, elsősorban a megújuló energiaforrások, a kapcsolt energiatermelés és a hulladékhő-használat eredményeként” – hangsúlyozta Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke. A felmérés keretében csaknem száz önkormányzat jelezte, hogy ha lenne pályázati forrás, akkor pályázna a helyi távhőrendszer kiépítésére.
Modern távhő kellene több helyre
„A helyi önkormányzatok fűtési rendszereinek korszerűsítésében komoly energiamegtakarítási potenciál van. Az új, korszerű földgáz-tüzelésű kondenzációs kazánok hatásfoka 90 százalék felett is lehet, ami jelentősen meghaladja a régi kazánok hatásfokát. A tüzelőberendezések cseréje mellett fontos lenne a szabályozásban is korszerűsítéseket végrehajtani, mint például a programozható termosztátok, az időjáráskövető szabályzók vagy a korszerű épületfelügyeleti rendszerek alkalmazása” – mondta Venczel Márk, a Robert Bosch Kft. üzletágvezetője.
„A felmérést követően egy független értékelés során három helyi önkormányzat került kiválasztásra, akiket a partnerek támogatásával a WWF Magyarország konkrét energiamegtakarítási fejlesztésekkel és felmérésekkel segít. A kiválasztási kritériumok között olyan szempontok szerepeltek, mint a felmérésben mutatott energiagazdálkodás javítását mutató elkötelezettség, az energiaszegénységnek való kitettség, a korlátozott helyi anyagi erőforrások, a távhőrendszer kiépítésének vagy bővítési lehetőségének vizsgálata, vagy a fosszilis energiáktól való függetlenedésre való törekvés” – tette hozzá Vaszkó Csaba.
Ennek eredményeképpen Kisnána Község Önkormányzata 500 ezer Ft értékű hőszigetelő anyagban részesül a Knauf Insulation Kft. jóvoltából, Mezőnyárád Községi Önkormányzatának korszerű fűtéstechnikai eszközöket ad a Robert Bosch Kft. 1,5 millió Ft értékben, míg a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének tagja, a Get-Energy Magyarország Kft. Izsófalva Község Önkormányzatának középületeire készít energiamegtakarítási intézkedési tervet.
A javaslatokat is tartalmazó jelentés ide kattintva érhető el.