Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Dilemma, hogy milyen környezetbarátabb módszert használjunk a sózás helyett. Persze nem sokunk számára. 

Lehet és érdemes is környezetbarát módon csúszásmentesíteni, amely érdemes, hiszen a só kloridionokat tartalmaz, és a környezetre nézve ezek jelentik a legnagyobb veszélyt. Mégpedig azért, mert elvonják a vizet a növényektől, elpusztítják a kisebb vízi organizmusokat és redukálják a víz körforgását a tavakban. Ha út mentén tavasszal megsárgult levelű fákat, növényzetet látunk, az bizony a téli útsózás következménye. A síkosság-mentesítés ma már sokkal esztétikusabb és környezetbarát módon is megoldható – hívja fel a figyelmet a kert.tv.

A portál felsorol pár környezetbarát és elérhető alternatív módszert, íme:

– Az egyik legegyszerűbb só-pótlék a homok. Közismert közeg, és a jég elolvadása után, miután megszáradt, könnyen le lehet söpörni a járdáról.

– Kevésbé esztétikus megoldás, de szintén környezetbarátabb módszer a faforgács. Kicsit körülményesebb, ugyanis a tél elmúltával nem árt összeszedni.

– Szofisztikáltabb eljárás, ha kálium nitráttal csúszásmentesítünk. A kálium nitrát végül is egy lassabban bomló műtrágya. Természetesen ennek az a nagyon nagy előnye, hogy meg is olvasztja a jeget, illetve a havat. Tehát nem csak a csúszást gátolja, hanem már olvasztja is a jeget. 

– A régi, jól bevált sózós módszer alternatívája lehetne a hazai fejlesztésű zöld só, ami jelen pillanatban a leghatékonyabb környezetbarát csúszásgátló és jégmentesítő. Ebben a fejlesztésben egyáltalán nincs kloridion! Édesvízi mészkő-granulátumból és kalcium-klorid 20 százalékos keverékéből áll. Oldódás közben intenzív hőt termel, felolvasztja a jeget, a hideg elmúltával pedig elmorzsolódik és egyszerűen összesöpörhető.

– Az új technikák között megtalálható a jegesedés-gátló, amiben a só oldatokat még a hóvihar előtt szétpermetezik. Ez meggátolja a jegesedést, könnyen eltakaríthatóvá téve az utat; mintha egy teflon bevonatot hoznánk létre a hó számára. Ennek a technikának előnye az is, hogy a víz nem folyik be az útburkolat réseibe, és megfagyva nem feszíti szét az utat, és nem lesznek akkora kátyúk az úton, amiben egy akár egy kis Polski is eltűnhet nyomtalanul. De ilyen haladó fejlesztések mellett vannak még más megoldások is.

– Az ammónium-nitrát egy nagyon magas nitrogén tartalmú műtrágya, ami valóban egy tökéletesen jó csúszásmentesítő dolog. Olyan, mint a hungarocell, már ebben is nagyon hasonlít a sóhoz. És elvben úgy működik, mint a só, vagyis megolvasztja a jeget, a fagyos talajt. Magas a nitrogéntartalma, és ez nem feltétlen jó a növényeknek, mert a nitrogénnek van egy olyan tulajdonsága, hogy nagyon gyorsan felszívódik, nagyon gyorsan a növények gyökereihez kerül. Ha fagyos időben kiszórjuk, és egy-két hét múlva kisüt a nap, meleg lesz, lesz, akkor gyakorlatilag a nitrogén egyből odakerül a növényekhez, fel tudják venni, és ki tudnak hajtani. Viszont ha három hét múlva újra jön egy fagy, akkor a kihajtott növények megfagynak. És túl is lehet adagolni! Ha nagyon sokat kiszórunk belőle, akkor az élővizeket, patakokat túl lehet terhelni nitráttal.

További módszerekért KATTINTSON IDE!