Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Nem mindennapi vendége volt kedd délután az Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának, hiszen a kilencvenes években Viszkis rablóként elhíresült bankrabló, Ambrus Attila tartott előadást az iskola aulájában, aki egy személyes kapcsolat révén látogatott Bajára. Attila felesége ugyanis történetesen bajai, akinek egykori általános iskolai osztályfőnöke, Bátyity Éva volt tanítványán keresztül hívta meg, aki jelenleg az MNÁMK kollégiumi nevelőtanára.

Ambrus Attila

Az aula zsúfolásig megtelt, és a többséget annak ellenére a frankelosok tették ki, hogy ők a Viszkis fénykorára koruknál fogva igazából nem emlékezhetnek. Antal Nimród tavaly bemutatott nagy sikerű filmje, A Viszkis azonban tovább növelte az egykori bűnöző népszerűségét, aki 1993 és 1999 között 29 bankot és postahivatalt rabolt ki, illetve  egy alkalommal egy biztonsági őr megakadályozta a kísérletüket. Ambrus Attila persze nem arról adott elő, hogy hogyan kell bankot rabolni, hanem arról, hogy semmi értelme lopni – csalni – hazudni, mert előbb – utóbb úgy is lebukik az ember, és akkor komoly következményei lehetnek. Aki börtönbe kerül, arra nagyon nehéz sors vár bent, ahol “nem az számít, hogy ki tud több Shakespeare idézetet, hanem az erőszak dominál.” Illetve egy régi statisztikai adatot is felelevenített, mely szerint a börtönből szabadultat közül 10-ből 8 ember nem tud visszailleszkedni a társadalomba. Hiszen az előítéleteknek köszönhetően szinte sehol nem kapnak munkát, és azért ne feledjük, hogy sok pozíció betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány is szükséges. Volt olyan fogolytársa is, akit sátoraljaújhelyi ott tartózkodása alatt hatszor hozták vissza kisebb lopások miatt.

Az előadás közben kérdezni is lehetett, és hallgató közönségnek fokozatosan jött meg a bátorsága. Azt kell hogy mondjuk, hogy nagyon jókat  kérdeztek, amit a Viszkis kellő humorral, és ami még nagyon fontos őszintén válaszolt meg. Megtudhattuk például, hogy akkor döntötte el, hogy megváltozik, amikor sittre került, és eszébe jutott, hogy gyermekkorában édesapja mindig azt mondta, hogy a börtönben fog megrohadni. Ne neki legyen már igaza – mondta. Az is kiderült, hogy feleségét egy kolbászfesztiválon ismerte meg, de a bajain. A Bajai Halfőző Fesztiválra azonban rendszeresen jár kerámiáit árulni (a börtönben tanulta ki a mesterséget), ahol az a furcsaság is előfordult, hogy egy idősebb hölgy szinte rajongva lépett oda hozzá, hogy ő volt az, akit az egyik postahivatalban kirabolt. “Unalmas a postahivatalnokok élete, biztos örült, hogy végre vele is történt valami, de igazából én sem értettem az egészet.” – tette hozzá.  Az is kiderült, hogy a pénz zömét “hosszúcombú lányokra” költötte, körbeutazta a világot, valamint szerény számítása szerint kb. 48 millió forintot játszott el szerencsejátékon. Nagy butaságokat csináltam. “Sokszor elutaztam például egy lakatlan szigetre, ahonnan legszívesebben már két nap múlva visszajöttem volna. Pedig Magyarországon is nagyon jó helyek vannak.”

 – Azért nézzétek meg, meg van-e a tárcátok:) bökte oda Anbrus Attila a diákoknak a fotó elkészülte után

Voltak olyan “aranyköpései” is amit talán akár idézni is lehetne tőle. Pl.: “Kiraboltunk délelőtt egy bankot, és a társam mondta, hogy raboljunk ki egy másikat is délután Kelenföldön. Mondtam neki minek? Van 10.5 millió forintunk, abból el lehet élni 2 hónapig.”

Vagy: “Azért nem raboltunk olyan bankot, ami nincs nyitva, mert mi nem értettünk a széfek zártöréses kinyitásához. Ahhoz a mackósok értenek, ők voltak a legnagyobb királyok a sitten. Ma már nincsenek igazán jó szakemberek. Odaállnak a bankhoz terepjáróval, és kirántják az automatát. Ilyen világban élünk. “

Vagy:”Az unokatestvérem csak kétszer jött velünk rabolni. Akkor is csak figyelni kellett neki a bank előtt, de a második alkalommal elájult. Ki kellett venni a csapatból, mondhatni nem volt bankrabló alkat.”

Vagy: “Amikor 13 év után szabadultam, annyira nem voltam magamnál, hogy viszont látásrát köszöntem, ami egy börtönőrnek nem szerencsés.”

Azt is megtudhattuk, hogy a sátoraljaújhelyi börtönben a mentora Magyarország első bérgyilkosa volt, akitől sokat tanult. Na nem a bérgyilkos, hanem a fazekas szakmáról. Egyébként a börtönévek alatt (17 évet kapott amiből 13-at ült le) érettségizett le 37 évesen, illetve kommunikáció szakon diplomát is szerzett, amiről nincs valami nagy véleménye. Szerinte a mai világban egy jó szakma többet ér, mint egy rossz diploma. És mi a jó szakma, Amit szívesen csinál az ember, és persze meg lehet élni belőle.

Viszkis kerámia

Azt megtudhattuk tőle, hogy igen a tavalyi filmpremier óta jobban fogynak a termékei, és a róla szóló könyvek amiket a különböző vásárokon, fesztiválokon szokott árulni, illetve az ilyen előadásain is. Lehet sokaknak meglepő, hogy iskolákba szokták hívni, de ezen kívül a rendőrség is fel szokta kérni hasonlóra. Járt már például veszélyeztetett környékeken, de javító intézetekben is, ahol a kérdések zömében arról faggatták, hogy milyen fegyverrel érdemes bankot rabolni. Véleménye szerint a 90-es évekhez képest  sokat fejlődött a rendőrség e téren, és a bankok személyes védelme is. Akkor a biztonsági örök zöme, az akkor megszűnt nagy vállalatok állást kereső alkalmazottaiból kerültek ki, akik igazából nem értettek hozzá, és a rendőrség is csak a riasztást követően 6 – 7 perc alatt ért a helyszínre, a mai 2 – 3 perc helyett. Vicces sztorikat is hallhattunk az akkori rablásokkal kapcsolatban, például egy esetben az őket üldöző két vasutast kapta el helyettük egy rendőr. “Alap szabály, hogy elfutni nem szabad, mert aki fut az gyanús. Mi ezért sétáltunk.”

Könyvdedikálásra is volt lehetőség az előadás végén

Az utóbbi időben “golyóvasalós” Berki Krisztiánnal szerepelt egy TV – műsorban ennek ellenére nem tartja magát celebnek, akikről meg is van a véleménye. ” A celebek nem értenek semmihez, én pedig két dologhoz is: tudok  kerámiákat csinálni, és bankot rabolni.” Arra a kérdésre viszont nem adott részletes választ, hogy hogyan szökött meg a Gyorskocsi utcából. – Gyorsan, – válaszolta, de azóta teljesen átépítették. – 100 év alatt egyébként csak nekem sikerült a szökés ebből az intézményből, ahol annak idején Nagy Imrét is őrizték. Arról is beszélt, hogy szabadulása óta kétszer járt bankban, mivel bankkártyát kellett csinálni, de ahogy belépett lefagyott az elektromos rendszer. “Valahogy nincs szerencséjük velem.” – jegyezte meg.

Életének további terveiről annyit mondott, hogy szeretné felnevelni hamarosan megszülető kislányukat, nagy hangzatos szavakat azonban nem mondott útravalóul. Éljünk becsületesen, és ne legyenek előítéleteink. Mindenkinek adjunk még egy esélyt, ha hibázik vagy vét ellenünk, de csak egyet.

A bő egy órás előadás végén a vendéglátók nevében Bátyity Éva tanárnő virágcsokorral köszönte meg az előadást, amiről bátran mondhatjuk, hogy érdekes volt, és még akár órákig hallgattuk volna. Aki ott volt, ezt megerősítheti, a kommentelők pedig azt írnak amit akarnak.

Egyet azért kiemelnénk, amit a legtöbben lájkoltak:

“Van, aki saját bűne miatt kerül padlóra van akit a sors taszít oda! Érdemes meghallgatni minden történetet, ami az újrakezdésről szól. Nyilván nem az ő története a követendő példa, de bátran kiáll a közvélemény elé és mer beszélni róla! Ha az emberek mernének beszélni a sorsukról a megfelelő helyen és módon, lehet, hogy segíteni is tudnánk a talpra állásukban. Sajnos a legtöbben rejtőzködnek és nem merik megtenni az első lépést!”

Facebook galéria:itt