Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Az elmúlt héten rendezték meg a megyei labdarúgó válogatottak négyes döntőjét Pécsett, melyre az előző hétvégi békéscsabai selejtezőcsoportot megnyerve a Bács – Kiskun megyei válogatott is bejutott. Szombaton Tolna megye legjobbjai ellen kezdtek a mieink, és végül 1 – 1-es döntetlen után büntetőkkel jutottak be a vasárnapi fináléba Vanó Sándor fiai.
A döntőben Győr – Moson – Sopron megye ellen azonban nem volt szerencséje a mieinknek. A nagyon jól játszó rozsi Dominiket már a 27. percben cserélni kellett, mikor egy összefejelésnél felrepedt a szemöldöke. Kohány Gábor ugyan szerzett egy gólt, de ezt az NB I-es játékvezetői hármas les miatt érvénytelenítette. A 47. percben aztán véleményes büntetőhöz jutottak, amit Rigó értékesített is. Ez alaposan felébresztette a válogatottat, aminek meg lett az eredménye. A 73. percben a másik Kohány – Balázs is betalált S. Juhász beadását követően. A hajrára továbbra is támadásban maradtak a mieink, ám a győztes gólt nem sikerült megszerezni. Ráadásul Kitl Zoltán egy rossz mozdulatnak köszönhetően ziccerben sérült meg, és hordágyon kellett levinni. Mint kiderült azóta külső porcleválása lett.
A rendes játékidőben így nem született döntés, így jöhettek a 11-esek ami maratoni hosszúságúra sikerült. Urlauber kapusnak nem volt szerencséje, hiszen három lövésbe is beleért amiből gól lett. Végül 13 pár rúgása után 11 – 10-re nyertek a nyugat – magyarországiak, és így ők jutottak ki az amatőr válogatottak Európa kupájára.
A Bács – Kiskun megyei válogatott Fotó: kesport.hu
A díjak az egykori válogatott pécsi játékos Róth Antal adta át. A torna legjobb játékosának végül a kecskeméti Nádudvari Alexet választották. Az ezüstérem megszerzése, az eddigi legjobb eredménye a Bács – Kiskun megyei válogatottnak. Ennek ellenére a bajai mester Vanó Sándor érthetően egy kicsit csalódottan nyilatkozott.
– Az elődöntőben borzasztó időjárás volt, meg is fáztam egy kicsit, de nem ez a legnagyobb probléma. A csapat nagyon egyben volt, és mindenki akarta a sikert. Ha még pár percig tart a meccs, szerintem megnyertük volna a rendes játékidőben. Olyan érzésem van, mint amikor elveszítesz valamit ami járt volna nekünk. Ki tudja mikor lesz még egy hasonló esélyünk.