Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

E nap alkalmából mi is lezárjuk korábbi szaloncukros szavazásunkat és kijelentjük, hogy szavazott olvasóink többsége a marcipános tölteléket kedveli a legjobban. Igaz, csupán egyetlen vokssal maradt le mögötte a krémes édesség. Ahogyan sejtettük, a minden háztartásban megtalálható, és mindenki ajándékához szinte kötelezően csatolt zselés szaloncukor végül csak felküzdötte magát a dobogóra. A kókuszos végzett a negyedik helyen, de voltak olyanok is, akik a teljesen mindegy kategóriára szavaztak.

Mi is felállítottuk szerkesztőségi “karácsonyfánkat” december 23-án. Azóta, a nagy hidegek miatt, sajnos hozzá kellett nyúlnunk…

Köszönjük mindenkinek, aki részt vett a szavazáson! 🙂 A következőt komolyabb témában indítottuk, mégpedig a szekszárdi Duna-híddal kapcsolatban.

Vízkereszt, korábban Szentkereszt a latin egyház Epiphania Domini, „az Úr megjelenése” elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve.
Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted” (12 napos ünnep) zárónapja. (Innen az ünnep angol neve: Twelfthday, Tizenkettedik nap”). A nép később e 12 nap („számos napok, csonka hét, regölő hét”) időjárásából jósolt az újév időjárására nézve. Epiphania görög szó, azt jelenti: „megnyilvánulás”. A pogány görög kultuszokban az istenség megjelenését, és annak évenkénti megünneplését jelentette.

Epiphania ünnepe először a III. században tűnt fel a keleti egyházban, mint Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” (Sol Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Mithras napisten születésnapjával (dec. 25.) egyeztesse, ezért Epiphania hamarosan új jelentést kapott.
Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést, azt tanítván, hogy e három evangéliumi esemény Jézus istenségének első „megnyilvánulásai”, epiphánéi.

A Születés csodája vagy a kánai menyegzőé e tekintetben nem szorulnak külön magyarázatra. Jézus megkeresztelése viszont talán igen, mivel nem maga az esemény vagy Keresztelő Szent János szavai nyilvánítják ki Jézus istenségét keresztény felfogás szerint, hanem a Szentlélek megjelenése és az égi hang, mely „ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.” (Mt 3,11–17.)

Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/vizkereszt