Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Olyan képeket küldött ma egyik olvasónk, melyen az látszik, hogy rengeteg az elpusztult madár Baján a Belvárosi templom környékén. Galamb, sirály és még ki tudja milyen fajta, erősen megcsócsálva.
Mint Kalocsa Bélától, a Magyar Madártani Egyesület munkatársától megtudtuk, ennek oka, hogy a templom tornyában egy vándorsólyom telel, és a leejtett zsákmányai láthatóak időnként. Ha valaki felnéz, még gyakran láthatja is őt az óra körül.
Így néz ki egy vadászsólyom Fotó:wikipedia
A vándorsólyom nem válogatós, minden fajta madarat képes megenni, de elsősorban nem a városi galambokat fogyasztja, hanem amik átutazóban vannak a város felett. Általában a reggeli és az esti szürkületben vadászik, és ezt nagyon eredményesen teszi.
De lássuk mit ír róla a wikipedia:
“A vándorsólyom a sólyomfélék családjának az egyik legnagyobb elterjedési területtel rendelkező képviselője. Mérete körülbelül akkora, mint egy nagytestű varjúé. Kékesszürke háta, hófehér alapon sorokba rendeződött fekete, csepp alapú pettyes hasi része és fekete feje van, amelyen szintén fekete „bajusz” húzódik. Mint minden madárevő ragadozó esetében, a vándorsólyomnál is észrevehető a nemi kétalakúság: a tojó jóval nagyobb, mint a hím. A vándorsólyom főleg a sebessége miatt ismert, mivel zsákmányszerzéskor irányított zuhanórepülésközben képes elérni a 322 km/h-t, és ezzel a Föld leggyorsabb állata.
Bár legfőbb táplálékát a középméretű madarak alkotják, a vándorsólyom kisebb emlősökre, hüllőkre, sőt még rovarokra is vadászik. Az,ivarérettséget egyéves korban éri el. A felnőttek egész életre „házasodnak”, addig hűek egymáshoz, amíg egyikük el nem pusztul. Tojásait a sziklák szélére, újabban a városok tömbházaira is rakja; fészke alig van, vagy egyáltalán nincs. Sok helyen ez a ragadozómadár veszélyeztetett fajjá vált, főleg a nagy hatású rovarmérgek miatt, mint amilyen a DDT is volt. Miután ezt az 1970-es évek elején betiltották, a vándorsólyom állományai újra növekedésnek indultak; ehhez a sikerhez az is hozzájárult, hogy a fészkelőhelyeket védelem alá vonták, és szaporítóhelyekről a vadonba engedtek ember által vagy fogságban tartott madarak által nevelt vándorsólymokat”
Kalocsa Béla arról is beszámolt nekünk, hogy Baján korábban a Barátok templomának tornyában, és a gabonasilóknál is telelt egy példány. De nem csak a mi privilégiumunk ez, mert például a Szegedi Dóm tornyában is lakik egy ilyen ragadozó madár.