Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

^{fotó forrása: pixabay.com}

A magyar futballéletben sok szó esik a profi klubokról, a Nemzeti Bajnokság rangadóiról vagy a válogatott mérkőzéseiről. Kevesebb figyelem jut az amatőr ligák mindennapjaira, pedig a rendszer szorosan összefonódik a sportág utánpótlásával és a helyi közösségek életével. Egy szeptemberi szombaton például, amikor az NB I-ben a Ferencváros a Puskás Akadémiát fogadta, ugyanazon a napon több száz kisebb pályán is elindultak a meccsek. A megyei első osztályban, mondjuk Győr-Moson-Sopronban, egyszerre tíz találkozó zajlott, lelkes szurkolók és családtagok előtt.

Hallottál már a Bodon Péter FC-ről? Nekik még saját weboldaluk is van, bodonpeterfc.hu. Ők csak egyek a sok csapat közül az amatőr ligában, akik elég komolyan veszik a játékot ahhoz, hogy az amatőr osztályban játszanak.

A liga szerkezete

Az amatőr bajnokságok alapját a megyei első és másodosztály képezi. Magyarországon húsz megyei szövetség szervezi a fordulókat, és ezekben a ligákban több mint ezer csapat lép pályára szezononként. A felépítés lépcsőzetes: a megyei első osztály győztese részt vehet az NB III-ba jutásért vívott osztályozón. Innen már csak két szint választja el a klubokat a profi világtól. Nem ritka, hogy egy-egy falusi csapat álmodni kezd a nagy ugrásról, bár legtöbbször a finanszírozás és az infrastruktúra jelent akadályt.

Hétköznapi futballhangulat

A megyei pályák légköre más, mint amit a nagy stadionokban megszokhattunk. A belépés sokszor ingyenes, a szünetben a büfében zsíros kenyér és tea várja a nézőket. A játékosok többsége helyi srác, akik munka vagy tanulás mellett játszanak. Néhányan volt utánpótlás-játékosok, akik korábban akadémián próbálkoztak, mások sosem léptek magasabb szintre, de a futball iránti szeretet megmaradt. Ilyen környezetben egy 2–1-es fordítás is óriási élmény, és sokszor nagyobb örömet okoz, mint egy tévében nézett bajnoki.

Anyagi keretek és támogatás

Az amatőr liga klubjai főként önkormányzati támogatásból, helyi szponzorok segítségével vagy a közösség önkéntes hozzájárulásából élnek. Egy megyei első osztályban szereplő csapat éves költségvetése gyakran nem haladja meg a tízmillió forintot. Ez a pénz pályakarbantartásra, mezekre és némi játékosjutalomra megy el. Van, ahol a játékosok teljesen ingyen futballoznak, máshol szerény költségtérítést kapnak. A szurkolók sokszor maguk is hozzájárulnak, például adománygyűjtésből új hálót vagy labdát vesznek.

Fegyelem és szabályozás

A Magyar Labdarúgó Szövetség ugyanúgy nyomon követi az amatőr ligák mérkőzéseit, mint a profikét. Vannak hivatalos játékvezetők, mérkőzésjegyzőkönyvek és fegyelmi bizottságok. Egy kiállítás vagy sportszerűtlen viselkedés ugyanolyan következménnyel jár, mint az NB I-ben. A különbség inkább a hangvételben rejlik. Egy kisebb faluban a piros lap után a játékos hazasétál, másnap pedig ugyanazzal az ellenféllel találkozik a munkahelyen vagy a boltban.

Utánpótlás és tehetségek

Az amatőr liga sok fiatalnak ad lehetőséget arra, hogy mérkőzéstapasztalatot szerezzen. Az U19-es korosztályból kinövő játékosok gyakran itt kapják az első felnőtt perceiket. Előfordul, hogy innen indul későbbi profi karrier. Jó példa erre egyes NB II-es futballisták története, akik 17 évesen a megyei bajnokságban kezdtek, majd pár év alatt feljebb jutottak. Nem rendszeres jelenség, de a kapu nyitva áll. A megyei ligák tehát nemcsak szórakoztatnak, hanem utánpótlás-nevelő szerepet is betöltenek.

Szurkolói oldal

A lelátókon inkább barátok és családtagok ülnek, de bizonyos rangadókon száz-kétszáz ember is összegyűlik. Egy városi derbi, például egy Szolnok–Törökszentmiklós, képes megmozgatni a környéket. A hangulat itt nem mindig baráti, de a személyes közelség miatt a játékosok és a közönség között szorosabb kapcsolat alakul ki. Néha előfordul, hogy a viták túlfűtöttek, ám az MLSZ szigorú szabályai igyekeznek kordában tartani a helyzetet.

Összegzés helyett

A magyar amatőr liga nem tökéletes, de szerves része a hazai futballkultúrának. Ez a szint tartja életben a kisebb települések futballját, és lehetőséget kínál mindazoknak, akik nem jutottak be a profi körforgásba. Aki járt már egy hűvös őszi délutánon a megyei pályák egyikén, pontosan tudja, mennyire más élmény ez. Nem mindig a minőség számít, hanem az a közeg, amelyben a játék zajlik.