Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Fotó: Tóth – Mihó Erika

Gőzerővel folyik a munka a Dusnoki Aprók Gyermek Néptáncegyüttes háza táján. A népzenei és néptáncos tehetségkutató elődöntőjébe jutott dusnoki és kalocsai gyerekek Dusnokon tartott maratoni táncpróbájára látogattunk, ahol a csoportot vezető házaspárral, Tóth Zoltánnal és Tóth-Mihó Erikával beszélgettünk a közismert televíziós műsor élő adásába kerülésig vezető útról és a rájuk váró feladatokról.

Hogy milyen érzés volt dusnokiként– és már egy kicsit kalocsaiként is – meglátni e két szívemhez közel álló település táncos gyerekeinek bemutatkozó videóját a pénteki Fölszállott a páva műsorában, leírni nehezen tudnám, de az biztos: örökre beleégetta tudatomba. Szívmelengető feladatnak tartottam azt is, hogy írhatok„földijeim”sikeréről, pláne hogy még be is leshetek egy ilyen tehetséges gyermekcsoport komoly felkészülésébe.

 Fotó: Kalohirek

Tóth Zoltánnal és Tóth-Mihó Erikával, a Dusnoki Aprók Gyermek Néptáncegyüttes vezető táncpedagógusaival a már javában tomboló őszi szünet kellős közepén, maratoni táncpróbájuk szusszanásnyi szünetében beszélgettem a „Páváról” – ahogy ők mondják mostanság…

– Hogyan kerültetek be a Fölszállott a páva műsorába?

– Az MTVA és a Hagyományok Háza – szakmai partnerével, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesülettel közösen – negyedszerre hirdette meg a Fölszállott a páva népzenei és néptánc-tehetségkutató versenyt a gyermek korosztály részére. A 2016-os évadban a Duna televízió műsorába 6-14 éves korú tehetségek jelentkezhettek. Összesen 48 produkció jutott be, közöttük az általunk vezetett Aprók csoport a táncegyüttesek kategóriájában versenyezhet. Elsősorban a lelkes szülők és gyerekek unszolására neveztünk be. A szekszárdi területi válogatón a zsűri által adható maximális 70 pontból 69-et hoztunk el, így bekerültünk az elődöntőbe, melyet egy balatoni emlékezetes pávás tábor követett – kezdett bele a pávás sikersztori legelejébe Tóth-Mihó Erika, a gyerekek „Erika nénije”, akit házastársával, „Zoli bácsival” felváltva kérdeztem a válogatót követő eseményekről.

Fotó: Tóth – Mihó Erika

– Mitől más egy „pávás tábor” mint egy sima nyári táborozás?

– A júliusi balatonakarattyai táborban tökéletesen beosztott napirend szerint teltek a napjaink. Minden egyes napra jutott tánc- és énektanulás, zenekaros táncpróbák, kézműveskedés, esténként mese és táncház, de természetesen strandolásra is volt időnk. A tábor után kaptuk meg a mentorainkat is,ami számunkra is meglepő volt, hogy ők csak úgy versenyeztek értünk! Végül Szilágyi Zsolt és felesége,Szilágyiné Újlaki Marianna Nyíregyházi Táncművészeti Szakközépiskolakiváló pedagógusai lettek a mentoraink, akik szakmai iránymutatásaikkal folyamatosan segítik a pávás munkánkat. A gyerekek örömmel emlegetik még most is, hogy milyen élményekkel, új barátokkal lettek gazdagabbak itt.Ebben a táborban tényleg minden más volt: a táncosaink például okos telefonok és mindenféle okos „kütyük” nélkül töltöttek itt csaknem egy hetet. Ennek ellenére egyáltalán nem hiányolták ezeket az eszközöket, sírás is csak akkor volt, amikor a tábor végeztével elbúcsúzkodtak az új kis barátaiktól – mesélte mosolyogva Tóth Zoltán, akinek a szigorától, a gyerekek szerint csak a humora nagyobb.

Következő kérdésemmel ismét Erikához fordultam:

– Dusnoki és kalocsai gyerekek vegyesen alkotják a csoportot. Miértvan ez így?

– Zolinak és nekem is nagyon nehéz dolgunk volt a gyerekek válogatásánál. Itt mindent figyelembe vettünk: a tánc-és énektudás, a színpadi jelenlét, a személyiség mellett a táncosaink mentális állapotát is fel kellett mérnünk, hisz nem kell bemutatnom, hogy amennyi élménnyel, annyi veszéllyel is jár egy ilyen komoly megmérettetés. A gyerekeknek nemcsak a sikert, hanem a kudarcot – már ha lehet annak nevezni egy elődöntőből való kiesést – is tudni kell feldolgozni. Rengeteg munkánk van abban, hogy ezekre is felkészítsük őket. Hisz az élet is sikerekből és kudarcokból áll. Épp ezért alakult úgy, hogy 12 kalocsai és 18 dusnoki táncosunkból állítottunk össze egy ütős csapatot. Azt a pávás csapatot, akik hihetetlen lendülettel dolgoznak hétről-hétre, és készülnek a november 25-ei élő adásra, az elődöntőre. Mindannyian a fennállásának idén 50. évfordulóját ünneplő Kalocsai Liszt Ferenc AMI növendékei.

Fotó: Tóth – Mihó Erika

– November 25-én,pénteken tehát ezerrel drukkolhatunk Nektek a Duna Tv-n 19.30-tól kezdődő élő adás idején. Hogyan fog telni az addig rendelkezésetekre álló csaknem három hét?

– Most már elsősorban a finomhangolásokat és a rögtönzéseket, a helyes testtartást gyakoroljuk. Maratoni, 5-6 órás táncpróbákkal, kemény munkával készülünk a megmérettetésre. Mindenképp el kell mondanunk, hogy a területi válogatóra is rengeteget készültünk, szinte csak zenekari próbáink voltak, amely kapcsán szeretnénk köszönetet mondani az Iszkába zenekar tagjainak, illetve annak a támogatásnak, amit Dusnok Község Önkormányzatától, a Vajas Agrogép Kft-től, Ollósi Lászlótól és nem utolsó sorban a gyerekek szüleitől kaptunk és kapunk. Nélkülük nem valósulhatott volna meg az sem, hogy az elődöntőbe kerüljünk – folytatta Zoltán.

– Milyen várakozással indultok neki az élő shownak?

– Természetesen bízunk a középdöntőbe jutás esélyében.Ha sikerülne, utána már sorszámot kapnánk, ami alapján az adások ideje alatt bárki szavazhatna a csoportunkra.Hiszünk a gyerekeink tehetségében, a befektetett energiájukban, a célunk pedig elsősorban az, hogy a műsor ideje alatt felejthetetlen élményekkel gazdagodjunk! – zárult beszélgetésünk a szusszanásnyi szünet végéhez érve Tóth-Mihó Erika szavaival, akit pontosan 30 kis örökmozgó páva várt, hogy sokadszorra is próbálni kezdjék a „Csereberélős” kalocsai táncukat.

Forrás:www.kalohirek.hu