Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Idén ősszel a BSZC Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma diákcsoportja néhány külsőssel és 6 pedagógussal nagy utazáson vett részt. A Challenge Hungary Kft. segítségével Brugges érintésével meglátogattuk Angliát, elsősorban Londont.

Az utazás ötlete néhány Bányais diáktól ered, akik a Bélásokhoz hasonlóan szerettek volna világot látni. Az iskolavezetés megadta az engedélyt, gyors kalkuláció és a Challenge-dzsel való egyeztetés után megindult az út szervezése. Mindenki izgatottan készült az útra, az indulás napjára már kívülről fújták a diákok az egyes napok megállóit, programjait.

Utunk első állomása Brugges volt, ami végül sokunk legemlékezetesebb napja lett. A kisváros szépsége mindenkit lenyűgözött, megkóstoltuk a helyi specialitásokat, a waffelt, sült krumplit és a híres belga sört is.

Ezután Dunquerkben aludtunk majd Calais-nál komppal átkeltünk a Csatornán.

Dover fehér szikláit láttuk meg először Angliából. Kikötés után megnéztük Canterburyt, ahol Anglia egyik legjobb Fish and Chips-ezőjében megkóstoltuk a nemzeti ételt.

Ezután továbbmentünk, megtekintettük Rochestert majd este megérkeztük szállásunkra, egy mobil home parkba. Egész héten innen indultunk Londonba, majd hazaérve vacsorát főztünk, pihentünk (már aki). 

A Londonban töltött idő alatt szinte minden nagyobb nevezetességet megnéztünk. A legnépszerűbb szenzáció a London Eye volt, de sokak kedvence lett a Természettudományi Múzeum dinó részlege, vagy a Van Gogh képek a Nemzeti Galériában, a Tesla vagy McLaren szalon, ahol a gyerekek beülhettek az autókba.

 Népszerűek voltak a parkok szelíd mókusai, a shoppingolás az Oxford streeten, a Tate Modern meghökkentő kiállításai, a British Museum múmiái, a Tower vagy éppen a Picadilly Circus nyüzsgése. Sikert aratott a Harrods ételudvara, Greenich és a Tengerészeti Múzeum is. Nehéz felsorolni a sok látnivalót, szép emléket. Azt hiszem mindenki megtalálta az érdeklődésének, vérmérsékletének megfelelő látnivalót.

A buszozás unalmas órái alatt beszélgettünk, filmeket néztünk, sőt, még énekeltünk is, hála az énektanárnő karaoke berendezésének.

Végül arra a kérdésre, hogy milyen is volt ez az együtt töltött egy hét, álljon itt néhány válasz a gyerekektől:

Mészáros Tamás:

Jó volt a sör! Na jó.. a viccet félre téve pozitívan csalódtam Angliával kapcsolatban. Nagyon – nagyon szép minden, picit koszos ugyan de az még belefér. Nagyon szép épületek vannak és finom a sör.

Nekem személy szerint a London Eye tetszett a legjobban meg az a nap, bár az a “könyvtár” is nagyon bejött ahol utolsó nap feküdtünk, nagyon hangulatos kis épület. A szállásunk nagyon nagyon szép volt ahhoz képest, hogy mobil házak voltak. Még én is ellaknék benne, igaz hogy elég messze voltunk Londontól dehát ez így volt jó.

Kár hogy sok mindent csak kívülről néztünk meg, jó lett volna 1-2 helyet kicsit közelebbről is szemügyre venni. Tele volt minden nagyon szelid és aranyos mókussal, igaz hogy megfogni nem lehetett őket, mert amint rájuk vetődtél már fent voltak a fán. A kint élő emberek teljesen más mentalitással vannak mint pl a magyarok. Kint a vonaton egy néger férfi felkelt a helyéről és átadta a helyét egy nőnek, itthon meg se egy néninek, se egy terhes kismamának nem adják át a helyet.. A csapat akivel mentünk nagyon jó volt szerintem a végére azért mindenki össze hangolodott egymással és már a karaoke is ment 😀 És finom a sör!

Hambalkó Dániel:

Anglia nagyon jó volt, a kegyetlen 24 órás buszutat kivéve. Bármikor visszaménnek.

Fülöp Robin:

Nekem nagyon tetszett bármikor vissza mennék, csak nem busszal mert nagyon hosszú volt.

Amikor oda értünk a “házunkhoz” ami mellesleg nagyon szép volt, és felszerelt volt, bár a mi kis csapatunk nem aludt túlságosan sokat.

Anglia belvárosa kissé piszkos volt de az még tűrhető volt. Rengeteg mindent láttunk, volt amit sajnos csak kívülről, de amit teljes egészében megnéztünk azok mind magával ragadó volt.

London külvárosa is nagyon tetszett méghozzá azért mert nem volt nagy a létszám, illetve volt ott bőven mit látni. Ahol lehetett vásárolni ott az eladók mindig közvetlenek voltak, és még ha volt idejük akkor még beszélgettek is velünk. Az utolsó nap volt talán érezhető, hogy mindenki fáradt, de akkor is megtaláltuk a megfelelő időtöltést. Legközelebb is megyek, ha lesz rá alkalmam, csak több idő kellene megnézni mindent, illetve még több szabadidőre lett volna szükség, de vissza gondolva ez pont jó volt így.