Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

A nyári szünet utáni első ülését tartotta tegnap a képviselő testület. Több olyan előterjesztés is volt, amely kisebb-nagyobb vitát generált, főként amiatt, hogy polgármester asszony a bajaikat érintő kérdések tekintetében is jellemzően az országos politikai kérdéseket citálta az ülésre.

Az egyik meghatározó téma az aljegyzői létszám megnövelésére tett polgármesteri indítvány volt. Az előterjesztő azzal a lehetőséggel kívánt élni, hogy a megyei jogú városokban a jogszabályok alapján több aljegyző is választható.

Álláspontunk szerint önmagában a megyei jogú várossá válás még nem indokolja a plusz vezetői státusz létrehozását, hiszen Szekszárd, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Kecskemét, Kaposvár, Dunaújváros és Pécs is megyei jogú városok, ráadásul Bajánál nagyobb a népességük is, mégis elegendőnek bizonyul 1 aljegyző a jegyző munkájának segítésére.

Bár a polgármesteri tanácsadók „elmozdíthatatlanok” (Búcsú Lajos és Dr. Lamperth Mónika megbízási szerződését a törvényességi eljárás ellenére megváltoztatták), a költséghatékonyság jegyében a három alpolgármesterből nemrég lemondott egy, most egy újabb vezetői státuszról kellett döntenünk.

A vita után a testület többsége megszavazta, hogy nem lesz még egy aljegyző. Ezt követően polgármester asszony, ismét a vétójogára hivatkozva megsemmisítette a többségi döntés eredményét. Képviselőcsoportunk felháborítónak tartja ezt a gyakorlatot (amire az előző két ciklus alatt egyszer sem került sor, most pedig már másodszor), demokratikus döntés született a kérdésben, amit Nyirati Klára nem fogadott el.

Frakciónk feltette azt a költői kérdést, egyáltalán járjunk e be a testületi ülésekre, ha Polgármester Asszony újra és újra figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a testület 15 főből áll és neki a demokrácia elve alapján kellene vezetnie az üléseket. Költői kérdés gyanánt vetődhet fel az is, hogy miért annyira fontos a plusz egy aljegyzői státusz, hogy mindenáron meg akarja szavaztatni a baloldali városvezetés.

Az ülés után Nyirati Klára közzétett egy nyilatkozatot a közösségi oldalán, melyben azt írja „a jegyző és az aljegyző csak a tavalyi év során több, mint 1000 ügyben döntött különböző hatósági ügyek kapcsán”. Aki járt már hivatali ügyintézés közelében, vagy legalább némi érdeklődést mutat a hivatal működése iránt, tudja, hogy nem a jegyző/aljegyző hozza egy személyben ezeket a döntéseket, hanem a hivatal munkatársai a jegyző/aljegyző nevében eljárva.

Az ülésen is elhangzott, nem korrekt ez a fajta indoklás és kommunikáció, hiszen képviselőcsoportunk mindig is elismerően nyilatkozott a hivatal munkatársairól, mi kezdeményeztük számukra az illetményemelést is a költségvetési tárgyalások során. Az újabb vezetői státusz létrehozását nem tartjuk indokoltnak, különösen olyan (jogi) területen, ahol a hivatal munkatársai mellett még egy jogi tanácsadóhoz (Dr. Lamperth Mónika) is mindenáron ragaszkodik a városvezetés.

A másik nagy vitát generáló téma a városi kitüntetésekről szóló helyi rendelet módosítása volt. Nyirati Klára javaslatot tett az 1956-os Forradalom Emlékdíja cím megszüntetésére, arra való hivatkozással, hogy „aki kiemelkedő tetteket hajtott végre 1956 októberében és novemberében, már gyakorlatilag kihalt”. Túl azon, hogy méltatlannak tartjuk ezt a fajta megfogalmazást, javaslatot tettünk a díj megtartására, hiszen ahogy a díjra vonatkozó szabályozás eredetileg rendelkezik „A képviselő-testület „Az 1956-os Forradalom Emlékdíja” elnevezésű kitüntető díj alapításával és adományozásával ismeri el azon a személy vagy közösség tevékenységét, aki, amely életével, munkásságával, szellemiségével az 1956- os forradalom eszméinek ápolásában kiemelkedő, példaértékű munkát végez.” Ennek alapján a díjat nem csak azok kaphatják meg, akik aktívan megélték az 1956-os eseményeket, hanem azok is, akik az 1956-os forradalom eszméinek ápolásában kiemelkedő munkát végeznek. Képviselőcsoportunk álláspontja szerint a jogalkotó szándék korábban kifejezetten az 56-os eseményekre való emlékezés, a hősök emléke előtti tisztelgés örökérvényűségét hivatott alátámasztani.

Ezt elősegíteni, 1956 emlékét ápolni nemcsak feladatunk, hanem kötelességünk is.

A módosító javaslatot végül az előterjesztő elfogadta. Bízunk benne, hogy városunk polgárai, különösen a fiatalok köréből kerülhetnek még ki olyan jelöltek, akik a díj kritériumainak megfelelnek.

A többi napirend tekintetében kisebb viták, észrevételek mentén haladt a döntés. A képviselői kérdések körében további fontos témák merültek fel. Ilyen a külterületen élő gyermekek iskolába szállítását végző buszjárat megszüntetése, amellyel Kovács Csaba adott hangot frakciónk felháborodásának, vagy a képviselők részéről az egyes körzetekből érkező igények, problémák tolmácsolása. Összességében elmondható, hogy az ülés során a baloldali városvezetés több, Baját érintő kérdés kapcsán is az országos politikát hozta be a terembe, sokszor méltatlan vitát generálva ezzel. Sokadszorra is szeretnénk leszögezni, hogy frakciónk tagjai a bajai emberek bizalmának köszönhetően ülnek a testületben, munkánk során a bajai emberek érdekeit igyekszünk szem előtt tartani. Mi továbbra is a bajaiakért dolgozunkKöszönjük, hogy figyelemmel kísérik a munkánkat

Fidesz-KDNP képviselőcsoport