Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

A Türr István Múzeum szakemberei a 2021-ben elkezdett nemesnádudvari feltárásukat az idei év szeptemberében folytatták. Az ásatás célja további 10. századi temetkezések kutatása, a temető határainak meghatározása, illetve a lelőhelyen eddig dokumentált szarmata és bronzkori objektumok feltárása volt. Sok izgalmat rejtett az ásatás, hiszen semmi sem az volt, aminek elsőre látszott. Az óriási méretű (némelyik meghaladta a 310 cm hosszúságot és 170 cm szélességet is), mély sírgödrök sajnálatos módon csak rablott, szarmata temetkezéseket rejtettek, azonban egyes sírokban érdekes leleteket, a korszakra nem jellemző tárgyakat hagytak maguk után a rablók. Ugyanakkor az ’S’ alakú koporsókapcsok, római érmék, szarmata edények, üveg és borostyángyöngyök határozottan korszakjelzőek voltak a temetkezésekben.

Nagy örömünkre 10. századi sír is napvilágot látott, ráadásul úgy tűnik, hogy az utolsó megmaradt honfoglalás kori temetkezés volt a lelőhelyen (a temető határait a feltárás során meg tudtuk határozni). A sír rablott volt, amely a korszakra nem annyira jellemző, azonban a szándékos bolygatás ellenére megmaradtak a harcos íjának csont véglemezei, nyíltegezének több része is: vasalatok és a feltárás legszebb lelete, faragott, palmettás díszű tegezfedő és csont peremlemezek. Továbbá nyílhegyeket és egy nagyobb méretű hevedercsatot is találtunk. A többi lószerszámot valószínűleg a rablás során elvitték. Már a múzeumban, a feltárást követően, a csontokat tisztítva érdekes jelenségre derült fény. A szóban forgó sír koponyájának szemgödre környékén és szájüregében megfigyelhető erős patina nyomok arra utalnak, hogy szemfedőlemeze lehetett, illetve szájában is valószínűleg elhelyeztek egy nemesfémlemezt. Ez a korszakban több esetben dokumentált jelenség, de mindenféleképpen magas pozíciót betöltő egyénről lehet szó. Nem véletlenül rabolták ki sírját.

A lelőhelyen további korszakok okoztak örömöt és meglepetést: egy igen mély gödör alján egy gyönyörű, szinte ép, késő bronzkori urna került elő, amely feltehetően a Halomsíros kultúrához tartozó darab.

Az idei kutatás utolsó napjaiban még egy régészeti korszakot tudtunk azonosítani a lelőhelyen. Egy újkőkori, feltehetően a Kr. e. 6. évezred második felére keltezhető épület részletét, talán egy oszlopszerkezetes ház hosszanti gödrét találtuk meg. Minden bizonnyal egy másik, a neolitikumhoz tartozó cölöpszerkezetes-alapárkos építményt is feltártunk. Neolit objektum az előző idényekben nem jelentkezett, így a „kicsiny domb” újabb meglepetést tartogatott számunkra.

A feltárás közreműködői: Csuvár-Andrási Réka (ásatásvezető), Révész László (szakmai konzulens) Pap Evelin (szakmai munkatárs), Sultis László, Szalontay Bálint (régészetechnikusok, műtárgyvédelmi asszisztensek), Székely Csaba (műtárgyvédelmi munkatárs).

Közösségi régészeti csoportunk tagjai nagyon aktív, lelkes résztvevői voltak a feltárásnak, ez úton is nagyon szépen köszönjük segítségüket: Kulimák Norbert, Nothof Norbert, Rapcsák Gábor, Ricza Gábor, Sárosi György, Sevaracz László, Szőcs Géza, Tóth Kálmán és Tóth Zoltán.

Nem utolsó sorban hálásak vagyunk Lantos Andreának, a kalocsai Viski Károly Múzeum régészének és műszeres önkénteseinek, Orendács Kálmánnak és Vajda Józsefnek segítő munkájukért. – írta a Türr István Múzeum közösségi oldala.