Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Egy katona becsuk egy ajtót az ideiglenes biztonsági határzár 175 méteres mórahalmi mintaszakaszán a magyar-szerb határon 2015. július 18-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely 

A horganyzott kerítést a föld alatt másfél, míg a föld felett három méter magasan húzzák fel a szerb-magyar határvonaltól 2,5 méterre. A határzár tetejére egy 70 centiméteres úgynevezett NATO-drót is kerül, azt magyar oldalról egy oszloprendszer támasztja meg. A csaknem 30-40 kilométernyi, ember által nehezebben járható szakaszon egyszerűbb kerítést építenek – tette hozzá Lázár János.

A lehető leghamarabb létrehozandó, 175 kilométernyi ideiglenes határzár építéséhez 980 ezer négyezetméter magántulajdonban lévő területet vesznek igénybe, amiért egy egyszeri kártalanítást fizetnek a tulajdonosoknak, valamint 160-170 forintnyi használati díjat négyzetméterenként – fűzte hozzá. A kormányhivatal erről szóló döntését a földtulajdonos bíróságon támadhatja meg, ám az nem hátráltatja az építést. 

Az ideiglenes határzárral összefüggésben kifejtette: az aljnövényzet irtása, a talaj-előkészítés, az utak rendbetétele megkezdődött. A kerítésen táblák jelölik majd a legközelebbi legális határátlépési pontokat, semmi nem zárja ki, hogy a valódi politikai menekültek azokon – a szabályok betartásával – belépjenek. “Nem a falon, hanem az ajtón érdemes bejönni Magyarországra” – fogalmazott a tárcavezető, megjegyezve: tudomásul kell venni, hogy “régi vágású emberek vagyunk, azt a szokást valljuk, hogy ha valahova az ember be akar menni, akkor először kopogtat, s lehetőség szerint nem a falat töri át”.

Terepjáróra szerelt mobil hőkamera a mórahalmi határrendészeti szolgálati helyen 2015. július 19-én. A lehető legmodernebb technikai eszközökkel, például hőkamerákkal is védi a rendőrség a magyar-szerb határszakaszt. A berendezés 10 kilométeres sugarú körben képes ellenőrizni a körülötte lévő területet.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely 

A miniszter elmondása szerint folyamatosan nő az illegális határátlépők száma, ami az év végére akár a 300 ezret is elérheti. Az elmúlt hónapokban Európába többen érkeztek a Balkán irányából, mint a Földközi-tenger felől Olaszországba belépve – ismertette, hozzátéve: Magyarország a legveszélyeztetettebb ország lett. Lázár János kérdésre azt is leszögezte: az embercsempészet elleni fellépés csak magyar-osztrák-német-macedón és balkáni együttműködéssel valósulhat meg. Ahol Európában hasonló határzárat létesítettek, ott tizedére-hetedére esett vissza a próbálkozók száma – fűzte hozzá.

A szegedi diáklány esetét firtató kérdésre, akit azért bántalmaztak, mert barátját illegális bevándorlónak nézték, Lázár azt mondta: a kormány elítéli az ilyen bűncselekményeket, amelyeket meg kell torolni. Elmondása szerint ilyen dolgok ott fordulnak elő, ahol megjelenik a bevándorlás, függetlenül attól, hogy az eset összefüggésben volt-e a konkrét bevándorlással. 

A kormány tárgyal annak ütemezéséről is, hogy lakott területen kívül felállított sátrakban helyezze el átmenetileg az ide érkezőket. Lázár János arról is beszámolt, hogy a kormány elkötelezett amellett, hogy a határsértés bűncselekménynek minősüljön. Az igazságügyi miniszter konkrét javaslatáról még tárgyal a kabinet. A miniszter emlékeztetett, hogy augusztus elsején hatályba lép az a jogszabálycsomag, amely megakadályozza, hogy bárki visszaéljen a menekültjoggal.

A Délmagyar.hu számolt be elsőként arról, hogy a Tiszába fulladt egy migráns, miután egy összetákolt hídról a vízbe esett. A hírportál szerint a szerbek nem engedték be a magyar vízimentőket Szerbiába, így nem ők nem tudták kimenteni a férfit. A szerb sajtó azonban máshogyan tájékoztatott az esetről, a Blic azt írta: a bevándorló a magyar határőrök szeme láttára magyar területen fulladt meg.

A Lúdvári-csatornánál óriási problémát jelent egy új útvonal kiépülése: “A hátrahagyott ruhák alapján egy új ösvény rajzolódik ki a zöldhatárnál: a menekültek már nem a töltés aljában, hanem az ártérben vonulnak, magyar oldalon útjukat állja a Lúdvári-csatorna. A migránsokat segítő szerbek és magyarok az erdőt irtva hidakat építenek. Ugyanis hiába alacsony a víz a csatornában, úgy tudjuk, legalább 60-80 centiméteres iszap van az aljában. Ezeken a hidakon az ártéri erdő takarásában léphetnek be Magyarországra a menekültek” – írja a Délmagyar.hu.