Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Klasszikus feladatok, klasszikus témákkal – így értékelte a középszintű történelemérettségi esszéfeladatait az eduline kérésére Szabó Roland, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének doktorandusza, aki szerint a rövid feladatok sem okozhattak kellemetlen meglepetést a vizsgázóknak.
Fotó:Túry Gergely
“A rövid választ igénylő feladatok elsősorban kompetenciaalapú feladatok. Alapvetően a vizsgázó szövegértési képességein túl a saját tudás alkalmazásának készségét is mérik. A feladatok forrásszövegei kimerítik a forrástípusok teljes skáláját. Megfigyelhető a tendencia – ami jó irány –, miszerint a szöveges és a nem szöveges forrástípusok egyre inkább arányosabban oszlanak meg: vagyis a szövegértelmezésen túl a képek, rajzok, grafikonok, korabeli plakátok és fényképek értelmezésére is szükség van” – mondta az eduline-nak Szabó Roland, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének doktorandusza.
Hozzátete: ez a vizsgarész a középiskolai történelemoktatás klasszikus témáin megy végig kronológiai sorrendben: az ókori Róma, a középkori város, a Hunyadiak kora, a közép- és kora újkori gazdaság, a XVIII. századi magyarországi demográfiai változások, a felvilágosodás és a modern értelemben vett polgári demokrácia kérdései, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, a huszadik századi diktatúrák, a kétpólusú világ, a határon túli magyarság és a mai magyarországi etnikumok valamelyikét érintő kérdéssor.
“Az eddigiekhez képest nem okozhatott meglepetést ez a vizsgarész sem, hiszen a megjelenő témák mélyen a középiskolai történelemórái témákhoz illeszkednek. Szakmódszertani szempontból a fentebb említett forrástípus-eloszláshoz képest a kérdéstípusok is arányosabb eloszlást mutatnak, vagyis nem nagyobbrészt szövegesen megválaszolandó kérdéseket láthatunk, hanem ugyanúgy igaz-hamis típusú, eldöntendő kérdéseket is” – mondta.
A vizsgarész új elemeként jelent meg a „komplex tesztfeladat”, ami jelen esetben 1848 eseményeihez kapcsolódott, vagyis a választójog és sajtószabadság problémája mellett a feudális, úrbéri rendszer kérdését is bevonja. “Ugyanakkor ez a feladattípus konkrét tárgyi tudást is igényel, nem csupán a közölt forrásokra épít” – magyarázta, hozzátéve: viszonylag sok az előre megadott válaszelem, amelyek közül a vizsgázóknak választaniuk kell – „Karikázza be…”, „Írja be a sorszámot…”, „Fejezze be a mondatot a megadott válaszelemek bekarikázásával…” –, ezek kevésbé ösztönzik az önálló vélemény- és szövegalkotást. “Nem okozhatott negatív értelemben vett meglepetést a feladatsor” – szögezte le.
Esszéfeladatok: klasszikus feladatok, klasszikus témákkal
A szövegesen kifejtendő feladatoknál két rövid és két hosszú esszé közül kellett egyet-egyet választaniuk a vizsgázóknak, a rövid feladatok az egyetemes, a hosszú feladatok a magyar történelemre vonatkoznak.
“Az első rövid esszéfeladat interdiszciplináris jellegű, vagyis a görög hitvilág alapvető jellemzőit kellett bemutatni, amely talán még szélesebben és mélyebben az irodalomórákon is állandóan előkerül. A feladat nagy arányban épít a vizsgázó saját tudására is, de a közölt forrás – ami egy ókori görög vázakép – jelentős támpontot ad. Az istenek attribútumai közül a csodás tettek képességére és ugyanakkor antropomorf jellegükre – külső és belső emberi tulajdonságokkal rendelkeznek, tehát nem tökéletesek – mutat rá. Ezen kívül meg kell a vizsgázóknak említeni az istenvilág hierarchikus szerveződését, illetve a politeista istenképet, amire egyébként a forrás szintén egyértelműen utal” – mondta Szabó Roland.
Hozzátette: a második világháború kitörésére vonatkozó rövid feladat egy közvetett forrást tartalmaz, Sztálin beszédét, amely közvetlenül néhány nappal a Molotov-Ribbentrop paktum megkötése előtt hangzott el. “A forrás rávilágít egyrészt a háborús elképzelésekre – Lengyelország erőszakos lerohanására – és arra is, hogy a Szovjetunió a náci Németországban találta meg az offenzívához szükséges partnert. A háború kirobbantása szükséges, hiszen a háborús helyzet adhatja a lehetőséget a terjeszkedésre. A feladat másik része már a saját tudásra épít, a legfontosabb annak a megállapítása, hogy a nyugati nagyhatalmak nem kívántak beavatkozni a hitleri politikába mindaddig, amíg az közvetlen érdekeket nem érint, hiszen bíztak abban, hogy a két diktatórikus hatalom egymással kerül majd szembe. Franciaország és az Egyesült-Királyság azonban már korábban megállapodtak abban, hogy Lengyelországot nem hagyják Csehszlovákia sorsára jutni, ezért a lerohanás után várható volt a nyugati szövetségesek hadüzenete a náci Németországnak” – magyarázta.
Fotó:Túry Gergely
Szabó Roland szerint a tatárjárásra vonatkozó feladat egyértelműen kijelöli a szűk témát, tehát a tématartásnak itt nagyon fontos tényezőnek kell lennie azoknál, aki ezt a feladatot választják. “Ugyanakkor a hosszú esszé további fontos jellemzője, hogy több forrást tartalmaz, és ezeket a forrásokat az értelmezésük után össze kell kapcsolni a kifejtésben. Vagyis az első forrás tanulsága alapján rá kellett mutatni arra, hogy a korábban, az uralkodó által katonai segítség reményében az országba beengedett kunok támogatását a továbbiakban nem élvezheti az uralkodó és a magyarság. A második forrás Harcias Frigyes osztrák herceg területszerző taktikájára és politikájára utal, aki kihasználta azt, hogy a menekülő király szorult helyzetben van. A harmadik forrás pedig a kővárak jelentőségére mutat rá, amely IV. Béla királyunk tatárjárás utáni politikájának egyik kulcskérdése lesz”.
A szaktanár szerint a dualizmus kori gazdaságra vonatkozó hosszú esszéfeladat szintén a frekventált esszétémák közé tartozik A források alapján rá kellett a vizsgázóknak mutatniuk arra, hogy a dualizmus egyik legnagyobb hozománya magyar korona számára a szabad kereskedelem és ipartevékenység engedélyezése, vagyis alapvetően, 1867 előtt, a Habsburgok által Magyarországra rákényszerített mezőgazdasági profil fellazul. Ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztése is a kiegyezés pozitív következménye, Magyarország vasúthálózatának jelentékeny része ekkor épül ki. A harmadik forrás pedig arra mutat rá, hogy a történelemből első és második ipari forradalomként ismert vívmányok egyszerre érkeznek el a korszakban Magyarországra. Tehát a dualizmus kori gazdaságpolitika legfontosabb pozitívumait kellett mérlegelni és bemutatni.
“Klasszikus feladattípusok, klasszikus témákkal” – összegezte véleményét Szabó Roland, hozzátéve: az írott források túltengőben vannak, az első rész forrástípus-gazdagsága és változatossága a második vizsgarészt nem jellemzi.
