Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

A kép múlt héten készült

A Duna vízállása tartósan másfél méter körül mozog az utóbbi időben. Kövérek a zátonyok, és a víz hőmérséklete is megfelelő (Bajánál 25.7 fokot mértek). Népszerű is volt a hely az utóbbi hetek kánikulájában. Újra van büfé az egyik zátonyon, és a leleményes bajai vállalkozónak köszönhetően napágyakkal is találkozhatunk.

A bajai plázs

Apróbb negatívum, hogy a fürdőzők rengeteg szemetet hagytak maguk után, ami téma is volt a legismertebb közösségi portál egyik bajai fórumán. Nem kizárt hogy épp ezért, de gyorsan  reagált a városüzemeltetés, hiszen pár nap alatt a Közterület-felügyelet összeszedette a hulladékot a közmunkásokkal.

Az üggyel kapcsolatban felvetődött, hogy alapvetően a morállal van a probléma. Ma reggel például két öreg nénit láttam a bíróság mellett sétálni, és az egyikük eldobott egy cukorkás papírt. A hölgy korára való tekintettel nem szóltam, de ezt azóta is bánom. Nem egy példamutató magatartás, és nekem is határozottabbnak kellett volna lennem.

A másik észrevételem, hogy ha lettek volna a zátonyon kirakva kukák, talán az eldobált szemét is nagyságrendekkel kevesebb lett volna. Azóta ezt is sikerült pótolni, köszönet érte az illetékeseknek.

A másik probléma a Dunával kapcsolatban, hogy nem kijelölt fürdőhely. Hivatalosan addig lehet bemenni, amíg leér az ember lába, beljebb már büntethetnek a vízirendőrök, még ha ezt kevesen is tudják.

De térjünk rá a Sugóra ahol a fő problémák vannak.

Most már a szezon vége felé közeledünk (illetve a Sugón lehet, hogy már vége is van), így pár kritikus gondolatot megosztanék. Már hallom előre, hogy nekem semmi sem jó, pedig nem erről van szó. Ha valaki például vesz egy neki tetsző új autót egy szalonban, de nem működik rajta mondjuk az ablaktörlő, akkor nem vágják a fejéhez az eladók, hogy már megint mit elégedetlenkedik. Baján meg azt szoktam meg, hogy így skatulyázzák be egyesek az embert.

Így néz ki most a Sugópart.

Nos, ami a legfontosabb: a Sugó évek óta, augusztusban már alkalmatlan a fürdőzésre. A medrét régóta ki kellett volna kotorni, mert tele van iszappal, azonban nem lehetett a magaspartfal csúszása miatt. Most több mint 2 milliárd forintból megújul a partfal a Sugó-hídtól a Hajógyárig, ám kotorni több mint valószínű ez után sem lehet. Elmentünk a magaspartfal megerősítésével kapcsolatos fórumra, amit pár hónapja a városházán tartottak.

Ott azt a választ kapták az ez ügyben kérdezők:

“Rossz híreik voltak a fórum vezetőinek a lakossági panaszokra, hiszen ahogyan Sárosi György fogalmazott „a projektnek nem az volt a célja, hogy a víz minősége javuljon”, a szakember arra nem tudott egyértelmű választ adni, hogy kotorható lesz-e a jövőben a Sugovica.” (idézet akkori cikkünkből)

Tehát ha a diplomatikus sorok között olvasunk, ez azt jelenti, hogy nem lehet majd kotorni a Sugót.

Felmerül bennünk a kérdés, hogy ha már egy ekkora volumenű beruházást terveztek, miért nem olyan technológiát választottak a megerősítéshez, mellyel a kotrás is rendszeresen megoldható?

Köztünk szólva kicsit szűkebb is lett a Sugovica a főtér alatt.

Ugyebár ha nem lehet kotorni, akkor hiába a megerősítés a Sugó továbbra is minden nyár végére alkalmatlan lesz a fürdőzésre, akármit is építenek a partjára.

Dr. Révfy Zoltán önkormányzati képviselő vetette fel az éves homoktárcsázás szükségességét és a homok legalább 5 évenkénti pótlását az egyik testületi ülésen. A tárcsázás azóta megtörtént, a homok időnkénti pótlásának ötlete is reményeink szerint meg fog valósulni legkésőbb jövőre. Ugyanis utoljára 2007-ben volt.

A víz minősége a tábla szerint most is jó, de hogy jelen állapotában -és itt most nem csak az alacsony vízállásos időszakokra gondolok- mennyire nem üzlet a Sugovica, azt az is bizonyítja, hogy az újvárosi egykor virágzó pavilonsor legalább fele több éve zárva van, és árulják.

 Hol van már a Vica presszós vidám korszak.

Nem jönnek a turisták

A strandfejlesztés ellenére továbbra sem tudunk versenyezni a közkedvelt üdülőhelyekkel a Balatonnal, a Velencei-tóval, de még Kiskunmajsával sem ha fürdőturizmusról beszélünk ha tetszik, ha nem. Ennek egyik fő oka, hogy -az említett példákkal ellentétben- nincs állandó vízszint se a Sugón, se a Dunán, és a változó világgal sem sikerült megtalálnunk a közös hangsúlyt.

Gondoljunk csak bele,  nyár elején ki tervezi azt, hogy családosként mondjuk egy hetet fognak eltölteni Komáromban, Kalocsán vagy Vácott, hogy csak hasonló nagyságú dunai városokat említsem, ha az adott településhez nincs semilyen rokoni, vagy múltbéli kötődése. Például ha valaki Baján járt főiskolára, az lehet később vissztér hozzánk nyaralni, de ha nincs ezt az érzelmi töltés az már keményebb dió.

Baja nem kiemelt üdülő övezet, és valószínű nem is lesz az. A Halfőző Fesztivál valóban egy sikertörténet, és van egy-két jó hétvégi programunk szinte minden évszakban, de ennyi és nem több.

Mit lehet tenni?

Nem akarok elkiabálni semmit, de nagyon úgy tűnik, hogy szétszórt apró beruházások nem fogják idecsalogatni a turistákat. A csúszkapálya nem hozta meg a várt áttörést, pedig a városvezetés ahol lehet próbálja népszerűsíteni.

A napozóteraszok, ahogy előre sejtettük többnyire csak bicikli tárolóként funkcionálnak. Ha nyugágyak lennének rajta, talán népszerűbbek lehetnének. A pancsolós játszótér a spriccelő kakassal viszont közkedvelt a gyerekek körében, és úgy tűnik hogy bevált. Legalább is nekünk bajaiaknak, de nem egy akkora volumenű akció, hogy lendítene az idegenforgalmon. Hajlok arra, hogy ez ebben az esetben nem is probléma.

A víziszinpad lépcsőjét már több helyen javítani kell, pedig még csak nemrég adták át, és ritkán van programmal megtöltve. Én mondjuk egy nagyobb sportesemény, egy foci EB vagy VB esetleg Olimpiára ideális esti kivetítő helyszínnek gondolom a közös szurkoláshoz, de Hosszú Katinka mostani kazanyi VB szereplése is sokakat vonzhatna Sugó-partra.

Lesz foci EB és Olimpia is 2016-ban, vegyük úgy, hogy fel van dobva a labda.

 A hibákat a kivitelezők valószínű javítani fogják.

De még ha minden tökéletes lenne, az új fejlesztések közül akkor sem lenne Baja egy turistaparadicsom.

Akkor hogyan legyünk mi a világ közepe?

Ötletre megoldásra két példát találtunk az utóbbi időben.

Ikotity István bajai országgyűlési képviselő Tiszta Lap című időszakos kiadványában feldobta egy “Magyar disneyland” bajai megvalósításának lehetőségét. A történet arról szólna, hogy a sikeres nyugati példát hazánk vonatkozásában át lehetne ültetni. Megvalósítani a mi kedvenceinkkel, hiszen a magyar rajzfilmgyártás is kitermelt az évtizedek alatt több apró sztárt Kukori és Kotkodától – Bogyó és Babócáig.

Próbálja mindenki a képre Mickey és Mini helyett Frakkot és Károly bácsit odaképzelni

Fotó: www.minitime.com

A másik kezdeményezést az interneten találtuk, ugyanis az Élményfürdőt Bajára oldalt a legismertebb közösségi portálon közel 2100-an lájkolták szűk egy hónap alatt.

Az élményfürdőt Bajára oldal borítóképe

Ezekhez a nagyvállalkozásokhoz persze beruházók is kellenének. Mert mondjuk szép és jó egy élményfürdő, és mint a gyorsan gyarapodó lájkok száma mutatja lenne is rá igény.

De azt se feledjük, hogy élményfürdő üzemeltetésébe már több város belebukott. Kánikulában tömegeket vonz, egy átlagos nyári napon viszont már jóval kevesebben váltanak belépőt.

Harmadikként feldobnám egy zenei fesztivál ötletét, bár itt is eléggé telített a naptár. Bizonyára sokan emlékeznek még a 2009-es EFOTT-ra, hogy mennyien jöttek Bajára és milyen pezsgés volt a városban. A hangzavarra viszont nem biztos, hogy vevők lennének a pihenni vágyók.

 Gyuri bácsiék az idén sem okoztak csalódást a Halfőzőn.

Fejlődik a kerékpáros turizmus

Európa szerte egyre népszerűbb a kerékpáros turizmus.

Az idei nyáron nagyságrendekkel több biciklis érkezik Bajára, és halad rajta keresztül rajta, mint az előző években. Többnyire francia és német nyelvterületről jönnek, és elsősorban annak köszönheti a város népszerűségét, hogy a Duna-menti kerékpárút áthalad rajta.

Általában egy esténél többet nem maradnak, hiszen haladniuk kell távoli uticéljuk felé, ami többnyire a Fekete-tenger, vagy épp Isztambul.

Francia kerékpárosok a Hunyadi utcában. A Rajna mellől indultak, és Isztambulba tartottak.

Tehát jelen állás szerint egy egyre fejlődő üzletágról van szó, amiből egy kis odafigyeléssel feltehetőleg egyre többet  lehet kihozni Baján, és ne feledjük fizetőképes nyugat-európai vendégekről van szó.

Ragyogó kerékpár utunk már van, viszont az útba igazító táblák a szezon ellenére sem lettek még kihelyezve.

A régi nyomvonalon pedig hiányosak. Ha valaki nagy cekkerekkel lát a Szabadság utca egyirányú szakaszán a forgalommal szemben tekerő kerékpárost az ne csodálkozzon. Erre van irányítva, nem az Attila utca felé.

A Gemenc Pont a Duna-parton. Fotó: www.termeszetjaro.hu

Van egy szintén európai szintű kerékpáros kiszolgálási létesítményünk a Gemenc Pont, de a városba érkező kerekeseket erről nem tájékoztatja semmi. Saját érdeküket nézve a különböző vendéglátó- és szállásadó helyek valamint kerékpárszervizek is kihelyezhetnének többnyelvű tájékoztatót mindjárt a város bejáratánál, vagy ahol épp logikus, a.Gemenc pontra útbaigazítani meg mondhatni kötelező lenne.

Összességében jelen pillanatban ott tartunk, hogy a sok új fejlesztés közül jó pár bevált, többet viszont az idő eddig nem igazolt.

Bár hangsúlyozzuk a turizmus fontosságát, de jelen helyzetben nem valószínű, hogy a közeljövőben nagyságrendekkel többen jönnének Bajára üdülni. Kár is folyamatosan erről beszélni rengeteg más településsel egyetemben, akik hozzánk  hasonlóan hiú reményeket táplálnak.

Viszont lehetünk valamivel vonzóbb célpont ha mindenki odateszi magát, és amit a legfontosabbnak tartok: az se tragédia ha nem leszünk a turisták fellegvára, de nekünk bajaiaknak és a környékben lakóknak egyre jobb hely lesz ez a kis szeretni való város.