Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
A hétfői vizsganapon csaknem 74 ezer diák tesz érettségit közép- és emelt szinten – közölte az Oktatási Hivatal az MTI-vel.
A hivatal tájékoztatása szerint magyar nyelv és irodalomból középszinten 1167 helyszínen 71 954 vizsgázó, emelt szinten 47 helyszínen 1718 vizsgázó tesz érettségit.
A középszinten érettségizők magyarérettségi első részében Petőfi imázsáról olvashatnak egy interjút, a témában néhány éve megjelent könyv szerzőivel. Ezután tíz kérdést kaptak a Petőfi-arculattal kapcsolatban.
Ezután a diákok az érvelés és a gyakorlati szövegalkotás közül választhatnak, csak az egyik feladatot kell megoldaniuk, egy 120-200 szavas szöveget kell alkotniuk.
A középszintű magyarérettségi első részéről szóló szaktanári véleményt itt olvashatjátok.
Az érveléses feladatnál Tisjlár Roland A humor szerepe és szerveződése a társas kapcsolatokban című doktori értekezéséből kapnak egy rövid részletet, az abban szereplő állítást kell megerősíteniük vagy megcáfolniuk a vizsgázóknak.
A gyakorlati szövegalkotás részben a helyi közlekedési vállalat egyik nyitott pozíciójára kell jelentkezni, ehhez kell motivációs levelet írni.
A ma érettségizők az elsők, akiknek már az újfajta feladatsort kell megoldaniuk – 2017-től ugyanis változik a középszintű magyarérettségi felépítése. Az első blokk továbbra is egy szövegértési teszt – a szöveg, amely alapján kérdésekre kell válaszolni, feladatokat kell megoldani, 700-1000 szavas, valamivel rövidebb, mint az előző években.
Az írásbeli első részére azonban az eddigi 60 helyett 90 percet kapnak a diákok, a szövegértési feladatsort ugyanis két szövegalkotási feladat követi. A vizsgázóknak az “érvelés” és a “gyakorlati szövegalkotás” közül kell választaniuk, csak az egyik feladatot kell megoldaniuk, egy 120-200 szavas szöveg megírásával.
Egy Kosztolányi Dezső-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak a középszintű magyarérettség második részében a diákok. A középszintű magyarérettségi második része két műértemező szövegalkotási feladatot tartalmaz, a diákoknak 150 perc alatt kell írniuk egy 400-800 szavas esszét. Az érettségizők döntik el, hogy egy megadott művet elemeznek a feladat szempontjainak megfelelően, vagy inkább két megadott művet hasonlítanak össze a feladat utasításai alapján.
Az eduline információi szerint a vizsgázók a következő két feladat közül választhatnak: vagy egy Kosztolányi Dezső-novellát kell elemezniük, vagy egy ismert József Attila- és egy szintén ismert Radnóti Miklós-költeményt kell elemezniük a megadott szempontok alapján.
Jó hír az érettségizőknek
A nagy kérdés idén is az volt, hogy novellát adnak-e elemzésre a középszintű feladatsor összeállítói – az idén is jól jártak azok a diákok, akik novellaelemzésre készültek, Kosztolányi ráadásul a tananyag része.
A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a tavaszi vizsgákon szinte mindig novellát kellett elemezni (a másik, két mű összehasonlító elemzését kérő feladat mindig két költeményhez kapcsolódik), 2006-ban és 2012-ben azonban kellemetlen meglepetés érte azokat, akik csak a novella elemzési szempontjaiból készültek fel, Márai Sándor Halotti beszéd című költeményéről, valamint Arany János Tetemre hívás című balladájáról kellett esszét írni.
A műelemzéssel egyébként legfeljebb 40 pontot szerezhetnek az érettségizők, az írásbeli egészének helyesírására 8, az írásképre pedig 2 pontot adhatnak a javító tanárok, vagyis a szövegértési résszel együtt 100 a maximális pontszám.
