Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Ismét kaptunk egy olvasói levelet.
Tisztelt Sugóparti Hírek!
Szinte minden alkalommal részt szoktam venni a Szemétfogócskás gyűjtögetéseinken, ezért úgy gondolom, hogy a ma este történt esetünket ki kell írnom magamból. Ne haragudjanak a megkeresésért, de az én életemben értéket képvisel az a társadalmi „munka”, amit Magdi néni, ha emlékeim nem csalnak 8 éve indított el. Szinte mindennap sétálni indulunk Vilmossal a kisfiammal.
Minden alkalommal nyitott szemmel járunk és a járt útvonalon össze szedjük mások eldobált szemetét. Jó páran már előre köszönnek és köszönetet mondanak azért, amit Vilmossal végzünk a természetért. A Social Media is nagyban segíti a Szemétfogócskás csapat elszánt, kitartó, lelkes munkáját, talán egyre több emberhez célba ér a munkánk mondanivalója. Múlt héten szomorúan tapasztaltam, hogy egyre elviselhetetlenebb az Állomás tér és a Török utcai vasúti átjáró közötti szakasz állapota. A vasúti dolgozók, pályamunkások és a lakosság által eldobált szeméttől van tele az amúgy MÁV tulajdonában álló hosszú és nagy terület, de közforgalom elől el nem zárt szakasz.
Csütörtökön 4 db 70 literes zsákot tettem a táskámba és megtisztítottuk azt a nem kis területet a 2,5 éves kisfiammal. Sok felnőtt követhetné a példáját, mert 2,5 évesen ő maga kérdezi meg minden indulás előtt csillogó szemekkel, hogy „Anya, ugye szedünk ma is szemetet?”. Nagy örömmel tölt el a visszacsatolás, hogy talán jó nevelést kapnak a gyermekeim. A zsákok nehézsége miatt kettő darabot tudtam csak előre cipelni az állomás váróterméig, ahol illedelmesen bemutatkoztam és elmondtam, hogy milyen tevékenységet végzünk a szabadidőnkben. Az ott dolgozó személyek mondták nekem, hogy nyugodtan tegyen le a zsákokat, majd reggel a vasút gondnoka bedobja az elzárt területen lévő konténerbe.
Megígértem, hogy reggel úgyis autóval viszem Lilit a Gyaksziba, lesz annyi időm, hogy összeszedjem a hátrahagyott zsákokat és előre hozzam a többi mellé. Másnap reggel szavamat megtartva ezt meg is tettem. Szomorúan tapasztaltam a vasárnapi sétánk alkalmával, hogy ugyan ott árválkodtak a zsákok ahová tettem őket, ami a legjobb helynek bizonyult, hiszen az állomásfőnöki iroda ablaka alatti részről van szó. Még jobban elszomorított az a tény, hogy a következő napokban feltételezhetően szándékosan újra tele szemetelték a megtisztított területet. Hát… én türelmes nő vagyok, aki hisz abban, hogy idővel képesek változtatni az emberek a rossz szokásaikon. Kedden délelőtt csomagot indultam feladni az Enjoy Coffee csomagpontba, ahol egy nagyon kedves eladó hölgy dolgozik. Miután tudomást szerzett arról milyen célból szeretnék szatyrokat vásárolni náluk, ajándékba kaptam tőle több kukás zsákot. Visszasétáltam a Török utcáig és elindultam az Állomás tér irányába, séta közben újra megtisztítottam az eldobált hulladékoktól a területet. A déli óráknak köszönhetően rengeteg járókelő és dolgozó kísérte figyelemmel a munkám.
Ma a Bernhart Sándor utcából indulva az Ady Endre-Tigris-Móricz Zsigmond-Vonat kert-Állomás téren át a Török utcáig újabb nagy zsák szemetet szedtünk össze. A zsákot a megszokott helyre tettük, abból az elgondolásból, hogy holnap reggel bekerül a konténerbe még ürítés előtt. Sajnos nincs a városban kihelyezve nagyobb kuka, se egyéb megoldás arra a célra, amibe beletudnánk dobni az összeszedett szemetet. Velem még a mai estéhez hasonló megalázó eset nem történt, de ennek is eljött az ideje. Több év jótékony munka után leszólított a szolgálatban lévő forgalmista és egy kocsivizsgaló, akik minősíthetetlen stílusban felhívták a figyelmem arra, hogy személy szerint nekik hogyan tudnék megfelelni. Én így szoktam megfogalmazni intelligensen azt a kommunikációt, amit ezek az alacsony általános és érzelmi intelligenciával rendelkező emberek próbálnak lenyomni egy másik embertársuk torkán. Saját korlátoltságaik miatt megkértek, hogy a saját szemetem ne a vasútállomásra hordjam. Csatolok néhány helyszíni képet, nagyon szépen köszönöm, hogy elolvasták a levelem.
További szép estét kívánok!
Név és cím a szerkesztőségben.
Portálunk vélemény rovata helyt szeretne adni olvasóink írásainak ezért várjuk cikkeiket szerkesztoseg@sugopart.hu címre. A megjelent írások nem a szerkesztőség véleményét tükrözik, azokért felelősséget nem vállalunk.