Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Versenyt futott a busszal és nővérei miatt lett triatlonista. Egyebek mellett ezt is elárulta magáról ifj. Faldum Gábor, a Mogyi Triatlon SE versenyzője, aki a sportág krémjének tagjaként vívta ki a riói indulási jogot a két éves kvalifikációs időszak alatt.

Ifj. Faldum Gábor tél óta már a brazíliai versenyre készülhetett, hazánkból két férfi indulhat a viadalon. Július derekán nyilatkozott a baon.hu-nak, majd Costa Ricába utazott a felkészülés utolsó szakaszára. Augusztus 12-én utazik Brazíliába, ahol 18-án vág neki a mezőny a másfél kilométer úszásnak, 40 kilométer kerékpározásnak és a 10 kilométeres futásnak. Érzéseiről, terveiről a következőket vallotta:

– Természetesen nő az izgalom ahogy közelítünk a megmérettetéshez. Igyekszem nyugodt maradni, nem akarok nagy terhet tenni a saját vállamra, megpróbálom majd élvezni a versenyt. Azért is, mert eddig ilyen még nem volt az életemben és nem tudni, hogy lesz-e még hasonló. Bár Tokiónak szívesen nekimennék – mondta ifj. Faldum Gábor.

– Álmodtál már a versennyel?

– Elképzeltem, hogy nagyjából hol mi fog zajlani. Tavaly nem voltam ott a riói tesztversenyen, de megvan a pálya videón. Ehhez alakítottuk az edzésprogramot, a Bátaszék-Szekszárd-Bonyhád körzetben kerestük hasonló emelkedőket.

– Más rak rád terhet? Van megcélzott helyezés?

– Egy jó versenyzéssel 20 közé kerülni reális cél. Nagy úszásra számíthatunk az olimpián. Nem titok, hogy vannak, akik el szeretnének úszni, aztán nagy tempóban kezdődik majd a kerékpározás. Egy versenyen bármi közbejöhet, ez a triatlon, ha bent vagyok egy elmenésben, akár ennél jobb helyezést is lehet szerezni.

– Hol jönnek a holtpontok? 

– Rajt után nagyon bekezdünk, az első az úszás felénél be szokott ütni, 500 méternél, hétszáztól egyenletesen lemegy a táv. Kerékpáron 6 kilométernél jön a kritikus időszak. Általában a felzárkózó sorral jövök ki a vízből, ezért teljes erőből megyünk az élcsoport után. Futásnál figyelek, hogy jó leszállással, gyors váltással ki tudjak menni. Óvatosabb kezdéssel indulok, 7-8 kilométernél jön a nehéz időszak, az utolsó két kilométeren nincs megállás. Ilyenkor az ember könnyedén ki tudja hozni magából maximumot. Máskor meg, például egy kicsit rosszabb állapotban kezdett futásnál, nagyon sok tud lenni a 10 kilométer. Nagyjából így telik az olimpiai táv, ami körülbelül két órán át tart.

– Neked ez a táv fekszik leginkább?

– A kvalifikációban a nagy pontokat sprint távon szereztem, ami az olimpiainak a fele. Idén biztos volt a kvalifikációm, kevesebb verseny mellett több munkát végezhettünk, az utóbbi három versenyen biztató eredményeket értem el az olimpiai távon is, ezért bizakodó vagyok.

– Soha nem volt eleged a felkészülésből? Akkor is beletettél volna ennyi munkát, ha a triatlon nem olimpiai sportág?

– Sőt, akkor idén hosszabb távon indultam volna. Tervben van, hogy Rio után féltávú versenyen indulok, azaz 1900 méter úszás, 90 kilométer kerékpározás és egy félmaraton vár rám. Ez lesz a szezon végén a levezetés. Jól vagyok, élvezem a versenyeket, ki tudom hajtani magam és eredménye van. Tudom, hogy ehhez kell az alapozás és a sok munka. Nem könnyű télen reggel 6-kor a vízbe ugrani, de nagy motiváló erő, hogy ezt a csapattal együtt tehetem, akik ilyen módon segítenek. Ha ők beugranak, akkor nekem is kell. Jó a hangulat, így könnyebb átvészelni a hosszú telet.

– Édesapád focizott, hogyan lettél triatlonos?

– Indulgatott triatlon versenyeken is. De nálam nem jött szóba a foci, nagybátyám birkózó volt, óvodásként én is belekóstoltam, aztán a nővéreim már triatlonoztak, így ésszerű volt a választás. Egyébként mindig futottam, amikor mentem haza és Érsekcsanádon leszálltam buszról, akkor versenyeztem vele. Szóval volt energiám, ez a sportág alkalmasnak tűnt ennek a  levezetésére. Aztán kisebbként tehetségből voltak jó eredményeim, később elhúzott mellettem a korosztályom, de a társaság miatt folytattam, a továbbtanulás is a sportolást szolgálta, mert testnevelő-edző szakon végeztem, majd  U23-ban 15. lettem a budapesti vb-n, a tiszaújvárosi világkupán legjobb magyarként 14. és eldöntöttem, hogy ki szeretném hozni magamból a  maximumot.

– Elmondva egyszerűnek tűnik…

– Megvolt a támogatottság és jöttek az eredmények, így vált főállássá a sport. Szerencsére minden összeállt, kellett ehhez a nevelőedzőm Borbély Miklós, az utóbbi években Bajai Péter segítsége, valamint a család, az egyesület, a barátnőm, a barátok, az edzőtársak, a szponzorok is és még lehet sorolni.  Ameddig lehet lépegetni előre és fejlődni, addig szeretném csinálni. Itthon minden kényelmes, adott. Kevés hely van, ami összességében többet tudna adni egy triatlonosnak mint Baja. Nyolc hétnél hosszabb időt nem töltöttem távol, az elég is volt.

 

 

 

– Sokan Gáborkának neveznek. Nem zavar?

– Én Gáborkának érzem magam. Néha társaságban elhangozva néha kicsit valóban furcsa. Engem nem zavar, egyszer majd túllépünk rajta. Fiatalabbnak érzem magam mint amennyi vagyok. Középkorúként nyilván még furcsább lesz, ha Gáborkának szólítanak, viszont így tovább megmarad az ember fiatalnak.

– Vannak babonáid?

– Volt egy-két rituálé, de kezdem elengedni őket. Például a kerékpár letakarítására nagyon figyeltem, ám egyszer nem volt rá idő két versenyt közt mégis jól szerepeltem, így ennek a fontossága elkopott. Az a lényeg, hogy bennem legyenek rendben a dolgok, jó érzésem legyen a versenyen. Előző este összerakom fejben a futamot, aztán a rajttól már rutinból megy minden. Akár két perccel a start előtt is lehet hozzám szólni. 

– Járod a világot. Van olyan hely, ahová turistaként szeretnél eljutni?

– Gyűjtöm a mérföldeket az egyik törzsutas programban. Nem írtak jóvá minden utat, de 60 ezernél tartok, ennek nagyjából a dupláját utaztam már. Tervbe van egy ausztrál út a barátnőmmel, januártól pár hónapra kimennénk. Kis pihenés után jó lenne az ausztrál nyárban élni egy kicsit. Az elmúlt három évben nem sok szabadidő volt, a síelések is kimaradtak. Persze Ausztráliában is edzenék, mert az olimpia után is lesz élet. Remélem lesz rá lehetőség, hogy pár napra, esetleg egy hétre kiköltözzek egy zátonyra. Nekem a Duna nagy szerelmem, ha tehetném ott töltenék sok időt.

– Addig még akad némi tennivaló. Egy olimpiai táv teljesítése után meg lehet inni egy sört?

– Én meg szoktam, megadom a szervezetnek, amit kíván. De előtte enni kell valamit, mert fél pohár is komoly hangulatemelkedést okozhat.