Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

A rendszerváltás egyik nagy vesztese a dunai áruszállítás volt Magyarországon, az egyre elhanyagoltabb folyón feleannyi árut szállítanak, mint a ‘80-as években. A folyami áruszállítás hiába környezetbarátabb és olcsóbb a közútinál, a Duna elhanyagoltsága és szabályozatlansága miatt évente mindössze kétszáz nap hajózható biztosan maximális kapacitással – foglalta össze a g7.24.hu (https://g7.24.hu/allam/20180117/sok-tizmilliardba-kerulhet-az-evtizedek-ota-elhanyagolt-duna-kitakaritasa/).

A Dunán évtizedek óta nem végeztek karbantartó munkát, a régóta halogatott beruházás azonban hamarosan megvalósulhat. A Napi.hu írta meg, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) által kiírt közbeszerzés révén egy három tagból álló konzorcium 1,3 milliárd forintért tervezi meg a folyó karbantartását és a hajózási lehetőségek fejlesztését.

Az előzetes felmérések alapján a Duna magyar szakaszán összesen 43 helyszínen terveznek javítani a hajózhatóságon. A terv szerint részben ezeken a kritikus szakaszoknál – alapvetően gázlóknál, szűkületeknél – igyekeznek a víz szintjét növelni, hogy könnyebben tudjanak rajtuk áthaladni a hajók. A projekttel már a 2000-es években is megpróbálkoztak. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megrendelésére az időközben felszámolás alá került Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet készített el egy 270 oldalas tanulmányt a karbantartás megtervezésére, de a projekt végül elhalt, mert az intézetnek nem sikerült megszereznie a szükséges környezetvédelmi és vízügyi engedélyeket.

Forrás:Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő ZRT

A dunai hajózás hanyatlásáról szóló cikkében a G7 azt írta, hogy komoly problémát jelent a Duna medrének süllyedése, a folyó szabályozása pedig az egyik legkényesebb kérdés a folyami hajózásban. Míg Németországban és Ausztriában mintegy 15 zsilippel szabályozzák a Duna felső szakaszát, a szlovák-magyar közös Duna-szakasz szabályozására tervezett bős-nagymarosi vízlépcső nem valósult meg. Egy évtizedek óta a Dunán hajózó kapitány arról beszélt, hogy a magyar szakasz lett a legelhanyagoltabb a Dunán. Azt mondta, hogy hiányos a hajózási hídnyílások megvilágítása, a folyamkilométerek helyét jelző táblák láthatósága nincs megfelelően biztosítva, és a hajózóút szélét jelző bóják is hiányosak, sok esetben nem világítanak.

Borítókép: Molnár Attila