Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Emlékezzünk együtt a forradalomra: reggel 9-kor ünnepi szentmisét tartanak a Szent István templomban, melyet délelőtt 10-kor ünnepi műsor követ a szentistváni hősök emlékművénél. A városi megemlékezés délután 4 órakor lesz a Déri-kertben.

Országos rendezvények

Október 23-án 9 órakor ünnepélyes keretek között felvonják Magyarország lobogóját Budapesten, a Kossuth téren, ezt a M1 is közvetíti. A nap folyamán ingyenesen lehet belépni a Parlamentbe és a Terror Háza Múzeumba.

A Magyar Rádió épületében és a Széna téren a történelmi eseményekre emlékező kiállítással várják a látogatókat. A programsorozat 19 órakor zártkörű díszelőadással zárul a Magyar Állami Operaházban, ahol beszédet mond Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. Az előadást a M1 este 8 órától közvetíti.

Idén 25 éves a köztársaság

1956. október 23-án a budapesti eseményekkel kezdődött a szovjet megszállás elleni fegyveres felkelés. Az egyetemi hallgatók már 1956 októberének második felében szervezkedtek és tiltakoztak, ez október 23-án, Budapesten vált forradalmi tömegmozgalommá. A Bem-szobornál tartott szimpátiatüntetésből – ahol egyesültek a főiskolai és egyetemi hallgatók – rendszerellenes tömegdemonstráció lett, a tömeg a Parlament elé vonult. Ott hallgatta meg a már közel kétszázezer fő Nagy Imre reformokat ígérő beszédét. Közben a tüntetők ledöntötték a Dózsa György úti Sztálin-szobrot, a kommunista diktatúra egyik jelképét. A Magyar Rádió épületénél estére ostromállapot alakult ki, s a fegyverhez jutott felkelők hajnalra elfoglalták az épületet. A forradalmat a szovjet csapatok fegyverrel fojtották vérbe, melyet a hatalomra emelt Kádár-rezsim megtorlása követett.

A hivatalos álláspont szerint „ellenforradalom” zajlott, melyet „reakciós” és „köztörvényes elemek” szerveztek. Október 23-a emlékét a külföldre emigráltak őrizhették nyíltan, itthon legfeljebb titokban lehetett szóba hozni. Az 1980-as évek végén a rendszer gyengülésével párhuzamosan kezd ’56 valódi története nyilvánosságot kapni, 1988-ban követelik Nagy Imre és a kivégzett mártírok rehabilitációját, s rá egy évre, 1989-ben több százezres tömeg előtt temetik újra a kivégzett miniszterelnököt és társait. Október 23-a jelképpé válását jelzi, hogy 1989. október 23-án az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt kiáltja ki a III. Magyar Demokratikus Köztársaságot. Az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánítja a napot.

(Forrás: http://www.nemzetijelkepek.hu/unnepek.shtml)