Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

^{fotó forrása: pixabay.com}

Az építőipar az utóbbi években olyan fordulatot vett, amelyet még a tapasztalt mérnökök és kivitelezők is meglepetéssel figyelnek. A 2023-as budapesti Építészeti Biennálén például több mint 40 ország mutatta be legújabb koncepcióit, és már ott egyértelmű volt, hogy az energiahatékonyság és az intelligens technológiák felé mozdul minden. Magyarországon is látványosan nő az igény az olyan otthonokra, amelyek nemcsak kényelmesek, hanem alacsony fenntartási költséggel működnek. A kérdés inkább az, milyen sebességgel tud lépést tartani a helyi piac a nemzetközi trendekkel.

Fenntartható anyagok térnyerése

Az egyik legmarkánsabb változás az alapanyagokban figyelhető meg. A tégla és beton mellé sorra lépnek be a természetesebb, újrahasznosított megoldások. Pécsen például tavaly adtak át egy lakóparkot, amelynek hőszigetelése nagyrészt újrahasznosított üvegből készült. Egy másik projektben szalmabálás technológiával építettek közösségi házat, ami pár éve még kuriózumnak számított volna. Az építtetők és befektetők egy része szkeptikus, de a lakók beszámolói szerint a komfortérzet meggyőző. Az anyaghasználat nemcsak környezetvédelmi szempont, hanem hosszú távú költségcsökkentés is.

Okos otthonok az alaprajztól kezdve

Az okosotthon kifejezést korábban főként a telefonról vezérelhető világításra értettük. Mostanra azonban az építészeti tervekben már eleve szerepelnek az intelligens rendszerek. A tervezők úgy alakítják az alaprajzot, hogy a szenzorok és vezérlők beépítése természetes legyen. Egy 2024-es kutatás szerint a magyarországi újépítésű lakások közel 30 százaléka tartalmaz előkészítést napenergiás rendszerhez és okosvezérléshez. Persze, akadnak háztartások, ahol az első hónapokban inkább kényelmetlenséget jelent a technológia, mert a lakók nem szoktak hozzá, de az átállás gyors. Hosszabb távon mindez energiatakarékosságot és biztonságot jelent.

Új formavilág és közösségi terek

Az építészet ma már nem kizárólag az egyéni igények kiszolgálásáról szól. A városfejlesztési projektekben egyre nagyobb hangsúly kerül a közösségi terekre. Kecskeméten idén tavasszal adták át az új városrészközpontot, ahol a lakóépületek mellett parkok, közösségi kertek és sportpályák is helyet kaptak. Az építészek szerint ezek az elemek nem másodlagosak, hanem a koncepció szerves részei. A formavilág is változik. A minimalista, szögletes vonalvezetés mellett újra felbukkan a hullámzó, organikus stílus, amely inkább a természet ritmusát követi. Néhány projekt kísérleti jellegű, de a lakókörnyezetben hamar megmutatkozik, mennyire működőképes az elképzelés.

Gyorsaság és modularitás

Sokat emlegetett kérdés, hogy mennyi idő alatt készül el egy ház. A hagyományos építkezések hónapokig, néha évekig tartanak, a moduláris technológiák azonban új fejezetet nyitnak. A debreceni ipari parkban például több irodaházat állítottak fel előregyártott elemekből, alig fél év alatt. A módszer nemcsak gyors, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a későbbiekben bővíthető legyen az épület. Az árak vegyes képet mutatnak, mert a szállítás és speciális szerelés miatt a költségek nem mindig alacsonyabbak, viszont az időnyereség komoly tényező. Aki gyorsan szeretne beköltözni, annak egyre több ilyen ajánlat áll rendelkezésére.

Jövőképek és viták

Nem lehet elhallgatni, hogy a fejlődés tempóját sokszor viták kísérik. Egyes szakemberek úgy vélik, hogy a technológiai újítások túl gyorsan jönnek, a szabályozás pedig lemarad. Mások szerint épp ellenkezőleg, a piac még lassú is. A fiatal generáció körében mindenesetre nő a kereslet az olyan otthonokra, ahol alacsony a rezsi, korszerű a hőszigetelés, és az internetkapcsolat alapvető építészeti elemként van jelen. A következő években eldől, hogy a jelenlegi kísérletek közül melyek maradnak tartósan, és melyek tűnnek el ugyanúgy, ahogy néhány éve a túlzó dizájnmegoldások. Egy biztos, az építkezés ma már messze nem az, ami húsz évvel ezelőtt volt, és valószínűleg öt év múlva is mást fogunk látni a városainkban.