Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

A mai téma a víztakarékosság. Miért van erre akkora szükség manapság? Vegyük például az ivóvíz kérdését. A Föld vízkészleteinek csupán a 2 százaléka ivóvíz.  Az egész világon egyre jelentősebb az ivóvíz felhasználásának mennyisége. A vízhiányos országok lakossága – tanulmányok szerint – 2025-re az ezredfordulós közel fél milliárdról 3 milliárdra nőhet. Nem probléma, mondhatjuk, hiszen lehet tisztítani, szűrni a vizet. Igen ám, de az is kérdés, hogy mekkora utat tesz meg a víz a kinyerési helytől a háztartásig. Nézzük, hogyan lehet megtakarítani vizet:

• Létezik ugye a sótalanítás. Magyarán a tengervizek ivóvízzé varázslása, de ez esetben nem ért tisztában lenni azzal, hogy a WWF figyelmeztetett, hogy sótalanító üzemek építése nagyobb kárt okoz, mint amennyi hasznot. A szervezet szerint a technológia nagy mennyiségű üvegházhatású gázkibocsátását jelenti, ami súlyosan rongálja a vizek menti környezetet.
• Aztán ott van az a lehetőség, hogy mi takarékoskodunk otthon, a saját háztarásunkban. Hogyan tehetjük meg ezt?

Takarékoskodni elsősorban a felhasználásnál lehet vele, de előfordulhat, hogy szivárgás vagy csőrepedés miatt magas a vízszámlánk. Ezt nagyon egyszerű felfedezni: zárjuk el valamennyi kifolyószerelvényt, és ha a vízmérőn a legkisebb csillagkerék mégis pörög, valahol szivárgás lehet a hálózaton.

A felhasználás helyét tekintve 3 részre oszthatjuk a takarékossági tanácsokat.

1.Fürdőszoba

2. Mosás, mosogatás

3. Locsolás

1. Víztakarékosság a fürdőszobában

Kézmosás, arcmosás. Rengeteg plusz vizet folyatunk el így. Létezik rá egy egyszerű megoldás, egy betét, ami így néz ki és akár 50%-nyi vizet megspórolhatunk vele: 

Általános tanács, hogy fogmosáskor, borotválkozáskor csak akkor folyjon a víz, amikor használjuk is!
Kádfürdő helyett inkább zuhanyozzunk, igaz ez csak akkor jelent vízmegtakarítást, ha nem órákig állunk a zuhany alatt, ekkor viszont jelentős a különbség. Zuhanyzáskor használjuk víztakarékos zuhanyrózsát!

A háztartási vízfelhasználás mintegy 30-32%-át a WC öblítésére fordított vízmennyiség teszi ki. A víztakarékos öblítőrendszerek felé történő első lépés a STOP funkcióval ellátott tartály. Néhány száz forintért árulnak olyan átalakító készletet is, amivel régebbi tartályunkat alakíthatjuk át víztakarékossá.

Léteznek hipermodern a fürdővizet a Wc-be átvezető rendszerek is.

2.Mosás, mosogatás

A mosás mostanában teljes mértékben a mopsógéptől függ természetesen. Ilyen szempontból az újabb gépek szerencsésebbek a víztakarékosságot nézve, hiszen az “intelligens” vezérlés lehetővé tesz, amely érzékeli a ruhaadag súlyát, milyenségét, nedvszívó képességét, és az adatok birtokában meghatározza az optimális vízmennyiséget, valamint mosási időt. Másrészt a vezető márkák között elterjedt az Aqua-sensor nevű optikai érzékelő is, amely a víz szennyezettségét figyeli, így az csak akkor szív tiszta vizet a gépbe, ha az előző adag a kelleténél jobban elszennyeződött. Amit mi tehetünk, hogy rendeltetésszerűen használjuk a gépet. Soha ne tölstünk se több, se kevesebb ruhát. Várjuk össze a mosást. 

A mosogatás is történhet mosogatógéppel. Ilyenkor nyilván nem tudjuk befolyásolni a vízmennyiséget. Ha teli mosogatógéppel mosogatunk rengeteg vizet megspórolhatunk, az energiánkról és időnkről nem is beszélve. nem ritkán mindössze 14-15 l vízzel dolgoznak 1kWh körüli villamos energiafogyasztás mellett. Ez évi 220 mosogatást feltételezve mindössze ~3 m3 vízfogyasztást jelent. 

Ha azonban valaki nem a gépek híve, akkor folyó víz helyett álló vízben mosogassunk, este vagy reggel egy alkalommal egy nap. Tudom idegesítő lehet, a koszos tányérok látványa, de ez rengeteg vizet megspórol nekünk.

3. Locsolás

A harmadik  és egyben utolsó témánk a locsolás. Esővízzel való locsoláshoz nincs szükség komoly felszerelésre, már akkor is pénz takarítunk meg, ha az eresz alá néhány hordót kihelyezünk, és kannából locsoljuk a balkonnövékenyeket, vagy éppen a paprikát. A növények különösen szeretik a lágy esővizet. Ez a megoldás minimális megtakarítást jelent, de ha komolyabban vesszük a kérdést, sokkal jobban is járhatunk: egy 100 négyzetméteres tetőről ugyanis évente 50-60 köbméter esővíz is gyűjthető, és ennek teljes újrahasznosításával akár 50 százalékos ivóvíz-megtakarítás is elérhető. 

A locsoláshoz fúrathatunk kutat is, ha nem lenne elegendő az esővíz.