Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kevéssel délután öt óra előtt már szép lassan gyülekeztek az érdeklődő és támogató szülők az Átjáróház pincehelyiségében. A szervezők teával és hangulatos mécsesekkel igyekeztek elérni, hogy a waldorfos szülők minél inkább családias hangulatban érezzék magukat, miközben a számukra fontos dolgokról, ez esetben a gyermeknevelés pszichológiai hátteréről, beszélgetnek.

Paszterkó Ilona gyermekpszichológus jelenleg otthon van két kisgyermekével, de dolgozott már tanulási képességet vizsgáló bizottságban is

Paszterkó Ilona az óvodás és iskolás kor közötti átmenet fontosságának hangsúlyozásával nyitotta előadását. Kiemelte, hogy a váltás óriási lépés mind a gyerekek, mind a szülők számára, hiszen a gyermeknek ebben a korban az otthoni burokból kilépve egy teljesen más, idegen környezetben is helyt kell állnia.

Sokkal több időt töltenek már egyedül, önállóságot tanulnak, amit attól függően, hogy a világ mely pontján élnek, más és más helyzetekben hasznosítanak. Az előadó szerint tévesen gondoljuk azt, hogy az egyedüllét, a felnőttek nélkül töltött idő nem bír olyan fontossággal, mint az iskolában töltött. A kapcsolat a társakkal, a kistestvérre vigyázás és a különböző feladatok alakítják ki bennük a felelősségérzetet, nem a lecke megtanulása és felmondása. Az iskolás korban elsődleges fontosságúvá válik, hogy a felnőttek és a kortársak által preferált készségeket és képességeket elsajátítsák.

A vendégek és Paszterkó Ilona közösen gyűjtötték össze azokat a dolgokat, amelyek egy átlagban hat éves gyermekre vagy jellemzők, vagy legalábbis elvárják tőlük. A figyelem, a fegyelmezettség, a teljesítés, a motiváltság, az engedelmesség, az olvasás, írás és számolás elsajátítása hangzottak el egymás után.

Ebben a korban ugyanakkor a fiúk jobbak a mozgásban, fegyelmezettebbek a csoportos játékokban, míg a lányok a finommotorikában és lábtornában ügyesebbek. Az érés azonban nemcsak a fizikai változásban jelenik meg, kognitív fejlődéssel is párosul. Ez utóbbi kapcsolódik azokhoz a készségekhez, amiket a szülők felsoroltak.

Aktív volt a közönség, sokat kérdeztek.

A pszichológusnő megosztotta velünk tapasztalatait az iskolaérettségi vizsgálatokról is, ahol azt mérik tizenöt percen keresztül, hogy mennyire képes figyelni a gyerek. Egy első osztályos kisgyerek ennyi ideig vagy még eddig sem képes koncentrálni. Paszterkó Ilona szerint a negyvenöt perc irreális. De az, hogy végig tudjanak ülni egy órát, nagyban függ a pedagógus elvárásától is. Ez az úgynevezett Pygmalion-effektus: ha van egy elvárás egy gyerekkel szemben, akkor ő megpróbálja azt teljesíteni.

A gyermekek teljesítésben is nagyon fontos a motiváltság, és az, hogy hogyan küzdenek meg a kudarcokkal. Ez alapján két típust különböztetnek meg: a kudarckerülőt és a kudarckeresőt. A kudarckereső gyerekek motivációs stratégiája a következő: hogyha belekezdenek egy feladatba, és az nem sikerül, továbbra is pozitív maradnak („sebaj, újra megpróbálom, gyakorlom és jobban fog menni”). A kudarckerülő gyerekek ellenben ilyen esetben feladják („én erre nem vagyok képes”), legközelebb pedig kerülni fogják ez ehhez hasonló feladatokat, és egy alacsonyabb szintűt választanak majd, amiben biztos, hogy sikerük lesz.

„Ez a kétfajta motiváltság független az intellektustól, jó képességű gyerek is elhárítja a nehezebb feladatokat. A kudarckerülőket fel kell ismerni és itt jelenik meg a jutalmazás fontossága: őket biztatni kell, segíteni, támogatni, hogy átalakuljon a stratégiájuk”. – teszi hozzá a pszichológusnő.

Kérdezték a szülők a szakembertől. „Gyermekközpontúbb iskolákat szeretnék, a tanítóktól pedig azt várom el, hogy ismerjék meg és szeressék a gyerekeimet. Tanítsák meg őket minél jobban gondolkodni, és akkor nem lesz gondjuk az alkalmazkodással sem, mivel a kettő szorosan összefügg egymással”.

Az előadáson és a beszélgetésen részt vett egy Waldorf- tanár is. Nagy Orsolya úgy fogalmazott, hogy egy Waldorf-iskola azt adja a gyereknek, és akkor, amikor kell; egy nyitott és erős ént nevel ki. Egy erős én pedig meg tudja állni a helyét a világban.

Szerinte a hagyományos oktatási rendszernek tulajdonított problémák nemcsak a pedagógusokon múlnak, hanem egy hármasság áll a háttérben: a szülő, a gyermek és a pedagógus kapcsolata. „Én adhatok neki valamit Waldorf-tanárként az iskolában, de hogyha teljesen mást kap otthon, akkor ugyanúgy feszültség alakul ki benne, mint ahogyan egy állami iskolát végezve kialakulhat.”

A következő előadás és beszélgetés egy Waldorf-iskola mindennapjairól fog szólni, Kulcsár Gábor a Pesthidegkúti Waldorf Iskola képviselője és osztálytanítója érkezik két hét múlva, március 27-én Bajára.