2021. 17. Rudolf

Magazin

Gazdag honfoglalás kori férfi sírokat tártak fel a Bajai járásban

Türr István Múzeum facebook oldala | 2021. Március 14. 07:55:26 | Utolsó frissítés: 1 hónapja

Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Fotók:Türr István Múzeum facebook oldala

Három gazdag honfoglalás kori harcos férfi sírt tártak fel mentőfeltárás során a Türr István Múzeum munkatársai: Cs. Andrási Réka, Pap Evelin, Pásztor Emília régészek, Sultis László és Szalontay Bálint régésztechnikusok, műtárgyvédelmi asszisztensek és külsős munkatársaik: Dömötör József, Szabó Zsolt, Juhász Péter és Kovács Gábor műszeres kutatók.

Egy korábban végzett terepbejárás során az együttműködésnek köszönhetően egy újabb, eddig ismeretlen lelőhelyet azonosítottak a Bajai járásban, ahol különleges honfoglalás kori leleteket, különböző típusú ruhavereteket, kengyeleket találtak. A gazdag felszíni leletanyag arra mutatott, hogy a mezőgazdasági munkák által bolygatott terület egy honfoglalás kori temetőt rejt magában. A föld művelése, szántása, során akaratlanul is folyamatosan roncsolódtak a föld alatt rejlő sírok. Egy-két szarmata lelet is előbukkant –például egy fél, aranyból készült félhold alakú csüngő, egy ún. lunula–, amely arra engedett következtetni, hogy két korszakos temető rejlik a mélyben. A mentőfeltárás során három honfoglalás kori sírhelyet sikerült azonosítani. Az első egy gazdag férfi sír volt, amelyben a csontváz mellett fegyvereket is találtak: nyíltegezt, benne ép, különböző típusú nyílhegyekkel, egy szablyát –melynek pontos típusa még tisztázásra vár– és a harcos férfi íját.

A fegyverek a következő módon voltak elhelyezve a sírban: a bal oldalára fektették a nyíltegezét, benne gyönyörű, épen megmaradt nyílhegyekkel. Erre helyezték a szablyáját, amely nagyon szép állapotban maradt meg. Az íjat a nyíltegeznek döntve helyezték a sírba. Mivel a szerves anyagból készült íj természetesen nem maradt meg, így a két végére és a közepére erősített csontlemezek jelezték a fegyver egykori elhelyezkedését. A honfoglalóknál jellemző volt az ún. részleges lovas temetkezés, itt is megfigyelhető volt ez a jelenség. A sír végében, az elhunyt lába alatt, a ló négy lábszárcsontja és a ló koponyája látott napvilágot.

Megfigyelhetőek voltak a lószerszámok is, két kengyelt, csikózablát és egy hevedercsatot helyeztek még a sírba. A fejéhez ételmellékletet is tettek, amelyet napjainkban már csak egy állatcsont jelez. A régészek további két férfi sírt is feltártak, ezekben is előkerültek lószerszámok, de a ló koponyáját, lábszárcsontjait már nem helyezték a sírba. Ez az ún. jelképes, szimbolikus lovas temetkezés. Ekkor a lócsontokat nem teszik a sírba csak a lószerszámokat (ez a jelenség is megfigyelhető ebben a kis temetőrészletben). A további két sír is férfiak maradványait rejtette, mellettük különböző nyílhegyek, illetve az egyik sírban szintén a nyíltegez alkatrészeit, nyomait is sikerült megfigyelni.

A Bajai járásban, hiteles körülmények között csekély honfoglalás kori lelet ismert. A Madaras – Árvai – dűlőn az 1970-as években találtak egy hat síros temetőt, de ott éppen a férfi sírokat tették tönkre a földmunkálatok. Így ez az első, hitelesen feltárt gazdag honfoglalás kori férfi sír a Bajai járásban, amelyet a Türr István Múzeum munkatársai dokumentáltak. További érdekesség, hogy bár ezen a területen a 10. század előtt szarmaták temetkeztek, most már tudjuk, hogy a honfoglalók számára is kedvelt temetkezési hely lehetett. Ezt támasztja alá, hogy a gazdag, fegyveres sír egy szarmata körárokba lett beleásva, majd a mellette lévő honfoglalás kori sír valószínűleg a szarmata temetkezésbe, ami a körárokhoz tartozik. Azt feltételezzük, hogy a 10. századi sírok jó része épen maradt meg, azonban a földművelési munkálatok miatt veszélynek vannak kitéve. Az eke húzta sávok közvetlen a csontok és a szablya felett rajzolódtak ki a talajban, sőt az egyik sírban a nyíltegezt bolygatta is, így ebben az esetben már csak részleges megfigyeléseket lehetett tenni.

Ennek érdekében egy a közeljövőben történő tervásatás keretében a földtulajdonos szíves hozzájárulásával és támogatásával a Türr István Múzeum szakemberei folytatni fogják a kutatásokat.- írta a Türr István Múzeum közösségi oldalán.

hozzászólok