Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
“Mária”, a jeladós tojó darázsölyv Baja térségében az elengedés előtt 2018. augusztus 9-én (Fotó: Kalocsa Béla)
Egy műholdas jeladónak köszönhetően szinte élőben követhetik nyomon a szakemberek és az érdeklődők az interneten a Mária névre keresztelt magyarországi darázsölyv vonulását Magyarországról Afrikába. A befogás napjáról Máriának elnevezett tojó darázsölyv nemrégiben haladt el a francia-spanyol határ felett, hogy várhatóan Gibraltárnál keljen át Afrikába augusztus utolsó napján – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerdán az MTI-vel.
A gyufásdoboznyi méretű és alig néhány grammos jeladót a tojó a hátán viseli. Így
az eszköz nem zavarja a repülésben és a mindennapi életében, ráadásul
a napelemek is kellő megvilágítást kapnak a működéshez
nélkülözhetetlen energiaellátáshoz
(Fotó: Kalocsa Béla)
A magyarországi darázsölyvállományból eddig ötnél kevesebb visszafogási adata volt a fajnak, amelyből az derült ki, hogy a madarak a Mediterráneum középső részén vonulnak, és telelőterületük Közép-Afrikában van.
Az első műholdas jeladó 2014-ben került fel egy hím darázsölyvre a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából Lipót térségében. A település nevét viselő madár alapvetően új információkat szolgáltatott a fajról, hiszen ősszel nem a középső, hanem a magyarországi madárfajoknál ritka nyugati útvonalon repült négy éven át is ugyanoda, Északnyugat-Kamerunba, tavasszal viszont hurokvonulást leírva már Olaszországon keresztül tért vissza Magyarországra.
A most megjelölt, Mária névre keresztelt madár augusztus 9. után még három napig a befogás helyén, Baja térségében tartózkodott, majd egy hetet a Mecsekben töltött. Innen indult el 21-én, de Észak-Olaszországban nem fordult délnek, hanem sok helyen szinte méterre pontosan lemásolta az első madár útvonalát és nyugat-délnyugati irányban haladt feltételezhetően a Gibraltári-szoros felé. Útját bárki nyomon követheti az interneten, így a szakemberek és az érdeklődők egy időben kapnak választ arra, hogy ez az afrikai átkelés mikor következik be, és ez után milyen útvonalon és hova repül a madár.
Mária útja nyomon követhető:
A darázsölyv világviszonylatban is az egyik legkülönlegesebb táplálkozású ragadozómadár. Megjelenését tekintve leginkább az egerészölyvhöz hasonlít, alapvető zsákmányát viszont nem a kisrágcsálók, hanem elsősorban a talajba ásott üregekben élő társas darazsak és méhek jelentik, amelyek lárvákkal teli lépeit erős lábaival tyúkszerűen kaparva szerzi meg. Az akár több ezernyi, veszélyes méreggel rendelkező és agresszív rovar szúrása ellen a szem és a csőr közelében apró, pikkelyszerű tollakkal védekezik.
Magyarországi fészkelő állománya 500-750 párra becsülhető. Táplálékállatai korlátozott hozzáférhetősége okán a darázsölyv hosszú távú vonuló, a telet a Szaharától délre tölti. Az európai állomány három útvonalon, a Boszporusz érintésével a Földközi-tenger keleti partvidékén, nyugaton az Ibériai-félszigeten át Gibraltárnál, középen pedig Olaszország, Szicília és Málta érintésével vonul Afrikába.
