Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kép: greenpeace.org

A TTIP az USA és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás összefoglaló neve. Bár ez a négy betű idegen és ismeretlen lehet sok ember számára, a kodifikálást követően mindenki érezni fogja hatását, a saját bőrén is. A megállapodást teljes titokban, lázas munkával az emberek háta mögött készítik elő. Nem véletlenül. A TTIP veszélyes és káros. Az LMP ezért gyűjt aláírásokat ellene.

A könnyített áruforgalom magyar munkahelyeket szüntetne meg.Élelmiszerbiztonságunk veszélybe kerülne, mert a gyenge amerikai szabályozást egyenértékűnek kellene elfogadni a magyaréval.

Hiába akarjuk megvédeni magunkat a génmódosított élelmiszerektől, a rendszernek része, hogy ki lehessen játszani a GMO-mentességet.

Az USA ráerőszakolhatná saját felelőtlen környezetvédelmi politikáját az EU-ra. Így veszélyes technológiák sorát kapnánk a nyakunkba: például a talajt mérgező palagáz-kitermelést vagy a cianidos aranybányászatot.

Nemzeti önrendelkezésünk szinte megszűnne. Képzeljék el, hogy a magyar állam adót vet ki egy elhízást okozó magas fruktóz tartalmú szirupra. Az ezt forgalmazó külföldi cég magánbíróságra citálja Magyarországot, amely 72 millió eurót ítél meg a multinak. Ez sajnos nem vicc: 2004-ben pontosan ez történt Mexikóban a szabadkereskedelmi megállapodás miatt. A nagytőke az egészség- és környezetvédelem leépítésében érdekelt, a TTIP ennek eszköze. Az európai szociális védelem, a munkavállalók jogai is veszélybe kerülnek miatta. Az amerikai és európai szabályok egységesítése mindenhol a lazább szabályokat hagyná meg. Lebontja a jogállamot: a multik sikerrel perelhetik az államokat kártérítésért, ha azok nekik nem tetsző törvényeket hoznak.

Európa-szerte rengetegen tiltakoztak az egyezmény ellen

Kép: sueddeutsche.de

A TTIP mint minden szabadkereskedelmi egyezmény, a gyengébb országok, azaz hazánk kárára válik. 2013 óta titokban, a nyilvánosság kizárásával tárgyalnak róla hivatalnokok és lobbisták. Ha elfogadják, egy nemzetközi kereskedelmi szabályozási tanács dönthetne az életünket befolyásoló kérdésekben. Ez a demokrácia végét is jelenti. Nincs visszaút, ha egyszer elfogadják egyes „zombi” rendelkezések 20 éven át, a szerződés esetleges felmondása után is életben maradnak.

A TTIP-t támogatók arra hivatkoznak, hogy az egyezmény segíthet nekik, mert azok a KKV-k, amelyek eddig nem tudtak exportálni a hatalmas bürokratikus teher miatt, ezek után könnyebben megtehetik majd. Valójában a nyilvánosságra hozott anyagokban semmilyen konkrétum nincs, ami a KKV-kat érintené (az információhoz való jogot kivéve).

Ha belegondolunk, hogy mekkora perköltségekkel járnak a magánvádbíróságok, akkor beláthatjuk, hogy ez az egyezmény nem a KKV-król szól. Az erre való hivatkozás csak egy kommunikációs eszköz. A TTIP kizárólag a multivállalatok még nagyobb hatalmának elősegítéséről szól.

Az LMP-t ez ugyanúgy felháborítja, mint minden jóérzésű embert. A szabályozás-harmonizáció részleteit tekintve kevés információnk van. Az EU-ombudsman és civil szervezetek nyomására nyilvánosságra hoztak pár dokumentumot, illetve a Bizottság pár tárgyalási álláspontját. De ezekben összességében nincsenek konkrétumok; a végleges normaszöveget még vázlatosan sem ismerjük.

Ikotity Istvánnal beszélgettünk.

Kép: LMP Sajtó

A gazdaságilag gyengébb feleknek egyértelműen rosszak voltak. A 90-es évek végén jött létre a NAFTA, a Kanada, USA és Mexikó közötti szabad-kereskedelmi egyezmény. Ettől Mexikóban sokan azt várták, hogy erősödni fog a gazdaság és csökkenni a szegénység. De ezek csak hiú remények maradtak. A NAFTA húsz év alatt nem járult hozzá Mexikó fölzárkóztatásához. Kiderült, hogy a szabadkereskedelem az erősebb gazdaságnak ad szabad kezet, míg növeli a gyengébb gazdaság kiszolgáltatottságát.

Mexikó 2012-es szegénységi rátája megegyezik az 1994-essel, a munkanélküliség 2013-ban magasabb volt, mint 1994-ben. Ha az 1980-as évek előtti gazdasági növekedési rátát vennénk alapul, akkor Mexikónak ma egy magas jövedelmű országnak kellene lennie. Tehát az az érv, hogy a szabadkereskedelem önmagában hasznot hoz, nem igaz.

Az LMP egyértelműen a globalizációkritikus álláspontot képviseli. Mi a patriotizmust, a hazaszeretetet hangsúlyozzuk a globalizmussal szemben. A kis emberek és közösségek mellett állunk és nem a multinacionális cégek, a nagytőke diktatúrájáért emeljük fel a szavunkat.

Legegyszerűbben az online petíció aláírásával tiltakozhatunk, és kérek is mindenkit, aki félti az országot, a kis- és közepes vállalkozásokat a nagytőkétől, vagy a magyar élelmiszerbiztonságot, az írja alá a petíciót!  http://www.lehetmas.hu/stopttip

A szabadkereskedelmi egyezményt mai vitanapon ebben a pillanatban is tárgyalja a Parlament a Lehet Más a Politika kezdeményezésére. Az Országház déli bejáratánál üléskezdéskor “Mondj nemet a trójai egyezményre” feliratú transzparenssel tiltakoztak a civilek. A parlamenti vita napjára időzített megmozdulást személyes jelenlétével is támogatásáról biztosította az LMP két képviselője, Szél Bernadett és Ikotity István. Schiffer András frakcióvezető az ülésen bírálta a magyar kormányt, amely eddig kizárólag gazdasági szereplőkkel tárgyalt, de azt is, hogy az USA és az EU között zajló tárgyalások iratait harminc évre titkosították, miközben a kérdésben hatszáz nagyvállalati lobbista “nyomul” Brüsszelben. Az egyezmény szerinte lenullázza a politikai beavatkozás lehetőségét. Nyugatról a TTIP jelent majd függőséget, keletről Paks 2 – jelentette ki. (MTI)