Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

A dunai roncson tegnap talált feliratok fotói nyomán úgy tűnik megoldódni látszik, hogy mi is lehet ez a rejtélyes tárgyak a Dunában, amire sokan sokfélét tippeltek. Pethő Dávidtól, a Magyar Hajózásért Egyesület pártoló tagjától a következő információkat kaptuk:

– Kutakodtam egy kicsit, és hajós kollégákkal, hajózást és annak történetét kedvelő, ismerő fórumtársakkal mélyebbre ásva (ezúttal nem az iszapban) ráleltünk a zátonyon heverő kazán tulajdonosára! A képeken egy szegecselt kazán, és annak néhány szerelvénye látszik. Feliratai alapján egyértelműen magyar hajóban szolgált- sőt- sejthetően nem is nagy hajóban.

Abban bizonyos voltam, hogy maga a hajó nem lehet ott, mert ezek az eszközök a gyomrába vannak beépítve- tehát hatalmas sérülés kell ahhoz, hogy onnan kikerüljenek. Márton Gábor közlése, és kutatása nyomán a Haditechnika folyóirat 2004-es cikksorozata adta meg a választ. Abban az időben a Lap közölte a második világégés alatt a Dunában elsüllyedt roncsok helyét. Ebben két hajót is említenek, melyeket Bajánál az 1480-as folyamkilométernél robbantottak fel. A Magyar (Királyi) Folyam- és Tengerhajózási Rt (MFTR) “LI” vagy az “LVI” csavargőzöse lehet a tulajdonos.

Sorsa mindkettőnek a felrobbantás (1944 őszén) majd a kiemelés és a bontás lett (1951).
(A hajókról bővebb információ egyébként a hajoregiszter.hu oldalon érhető el)
Ebbe a képbe szépen beleillenek a felvetések, a találgatások.
Bátorsággal kijelenthető tehát, hogy sem gőzmozdony, sem pediglen harckocsi nem lehet – tengeralattjáró meg pláne!:)

A képeken a hajók eredeti állapotukban láthatók.

Egyébként ezen hajóknak négy sokkal szerencsésebb testvére HUNNIA, ATTILA, VÉN DUNA és A-BOSS néven a mai napig vidáman közlekedik Budapesten- természetesen sokszori átépítések után.

Remélem, sikerült megfejteni a titokzatos roncs kilétét és- ahogy a prognózist nézem- nyugodtan borulhat ismét a habok alá ez a kis darab történelem, aminek hála sokkal értelmesebb és érdekesebb dolgokról folyt a beszélgetés, mint szürke hétköznapjainkon. – írta Pethő Dávid.