Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Megkezdődött a bárkák irányított süllyesztése, és a szivattyútelepnél már egy centit emelkedett a vízállás, miközben a Duna fő ágában folyamatos apadás tapasztalható – közölte a miniszterelnök szombat délelőtt Pakson, az atomerőmű hidegvizes csatornája mellett tartott sajtótájékoztatón.

Magyar Péter hangsúlyozta: a beavatkozás nélkül vasárnap éjjel olyan alacsony lenne a Duna vízállása, hogy a még két üzemelő turbinából egyet le kellene állítani, később pedig teljes leállás jönne. Ezt akadályozzák meg a bárkák elsüllyesztésével és a fenékküszöb építésével – mondta.

“A célunk, hogy megőrizzük a két üzemelő turbina működését, és a fenékküszöb építésével elérjük a Duna vízszintjének olyan mértékű duzzasztását, hogy fokozatosan, üzembiztosan visszakapcsolhassák a turbinákat” – jelentette ki a kormányfő.

A Duna vízszintjének emelését célzó paksi beruházás megkezdéséről szerdán döntött a kabinet a beérkezett tervek, a várható vízállási adatok és az ismert meteorológiai előrejelzések alapján – ismertette a kormányfő. A munka két részből áll:

egy fenékküszöb kialakításából, amelyhez 145 ezer köbméter követ használnak fel, valamint két, egyenként 80 méteres bárka egymás mellé állításából, rögzítéséből, beforgatásából és irányított süllyesztéséből.

Magyar Péter elmondta, a vízállás mínusz 120-122 centiméter körül alakult a térségben. Az előrejelzések szerint vasárnap éjszaka, hétfő hajnalban a Duna főágában mínusz 132 centiméterre csökkenhet a vízállás, amelynek elérése esetén a még működő két turbina egyikét le kellene állítani.

A vízügyi előrejelzések alapján öt-hat nap múlva akár mínusz 140 centiméterig is süllyedhet a vízállás, ami az atomerőmű teljes leállását irányozná elő – közölte. “Ezt mindenképpen meg kell akadályoznunk és meg is fogjuk akadályozni” – jelentette ki. Felidézte: néhány héttel korábban néhány milliméteren múlt, hogy végül nem kellett leállítani a paksi atomerőművet.

Az erőmű nyolc turbinája összesen 2000 megawatt teljesítményre képes, jelenleg azonban két turbina üzemel, mintegy 500 megawatt teljesítménnyel – ismertette. Paks tartós leállása “óriási érvágás” lenne a magyar gazdaságnak, a vállalatoknak, a lakosságnak és a költségvetésnek is – tette hozzá.

A szakemberek több megoldási lehetőséget is megvizsgáltak. Felmerült az atomerőmű hidegvízcsatornájának elzárása szárnyfalakkal vagy kövekkel, valamint a víz szivattyútelepekkel történő duzzasztása is – számolt be Magyar Péter.

Az Országos Atomenergia Hivatal és a hatóságok ezeket a nukleáris biztonság szempontjából rossz megoldásnak tartották – mondta. Hangsúlyozta: “a legeslegfontosabb hazánk nukleáris biztonságának a fenntartása“, ezért ezeket a javaslatokat elvetették, és a szakemberekkel a fenékküszöb megépítése mellett döntöttek.

Hasonló munkára legutóbb 1995-ben, Dunakilitinél került sor, akkor azonban könnyebb helyzetben, hosszabb tervezéssel és kivitelezéssel – idézte fel a miniszterelnök. Úgy fogalmazott, “a Duna nekünk most csak pár napot adott”.

A munkálatok jól, a tervek szerint és egyre gyorsuló ütemben haladnak – tájékoztatott. A nap folyamán mintegy ötezer tonna kő érkezik Paksra és Dunaszentbenedekre, a munka pedig egyszerre folyik a Duna két oldalán – tette hozzá.

Magyar Péter ismertetése szerint a két bárka Mohácsról érkezett, a vízügyi szakemberek pedig két napja dolgoznak a szükséges kotráson, rögzítésen és irányba állításon. Szombat reggel megkezdődött az irányított, monitorozott és ellenőrzött süllyesztésük, első lépésben mintegy 20 centiméterrel.

A miniszterelnök nemzeti ügynek nevezte a beruházást, amely szerinte teljes nemzeti összefogást kíván. Több száz honvéd, rendőr, vízügyi szakember, vállalkozó, ipari búvár, mérnök és tervező dolgozik együtt a munkálatokon – emelte ki.

Sajnálatosnak és sokatmondónak nevezte Magyar Péter, hogy sem a volt miniszterelnök, sem más parlamenti pártok vezetői nem fogadták el a meghívását az erőmű működését biztosító beruházás bemutatására. Közölte: tudomásuk szerint mindegyikük külföldön nyaral ezekben az órákban.

Kádár Pál dandártábornok, a Védelmi Igazgatási Hivatal vezetője a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a kezdeti kapacitások kialakítása után szombatra ütemterv szerint halad a Duna vízszintjét emelő beruházás, azonban hiány van kőszállító teherautókból.

Elmondta, egy időben 80-100 teherautó közlekedik a Duna mindkét partján a bányák és a deponálóhelyek között, ezek két-három tengelyes, acélplatós, nyerges járművek. A munkavégzés a nap 24 órájában zajlik.

Kádár Pál köszönetet mondott mindazoknak, akik felajánlásokkal segítik a beruházást, és elmondta, pénteken késő estig 112 felajánlás érkezett, ez a szám mára 176-ra nőtt.

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese is a szállítási kapacitást nevezte a munkálatok szűk keresztmetszetének. Pénteken 1600 tonna követ tudtak a helyszínre szállítani, szombatra pedig már ötezer tonnával számolnak – ismertette.

A munkaterületen valamivel több mint 130-an dolgoznak, közülük csaknem ötvenen a vízügyi ágazathoz tartoznak. Közel száz tehergépjármű szállítja a beépítendő anyagot a bányákból, a rendszer adminisztratív működtetésében pedig mintegy ötvenen vesznek részt – tette hozzá.

Csurgó Attila ezredes, a Magyar Honvédség II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezred parancsnoka arról számolt be, hogy megkezdték a betonkockák beemelését a vízügy által kijelölt területre, ahol a mederfenék és a mederviszonyok a legbonyolultabbak. Ezzel a mederfenék megerősítését segítik, a munkát pedig a vízügy folyamatos mérései alapján folytatják.

Az ezredes elmondta: a Duna bal partján mintegy 140-en dolgoznak 35 technikai eszközzel a nap 24 órájában. Feladatuk, hogy szárazépítési módszerrel minél hamarabb elérjék a víz szélét, majd összekapcsolódjanak a jobb parton dolgozó vállalkozókkal és szakemberekkel.

Kovács Gyula, a projekt műszaki ellenőre közölte: a medret a bárkák beállítása előtt felmérték, majd kétóránként ellenőrzik a mederfenék változását. Ha kimosódást tapasztalnak, azonnal beavatkoznak, ehhez kő és más technikai eszközök is rendelkezésre állnak.

Ismertetése szerint az első bárka beállítása után egy órával négy centiméteres vízszintkülönbséget mértek a bárka fölötti és alatti szakasz között, szombat reggelre pedig ez hét-nyolc centiméterre nőtt. A változásokat három ideiglenes vízmércével követik, amelyek mellett távjelző eszközöket is elhelyeztek. “Látjuk az eredményeket, folyamatosan monitorozunk” – mondta.

Magyar Péter kérdésekre válaszolva közölte: felelőtlenség lenne pontos dátumot mondani arra vonatkozóan, hogy mikortól üzemelhet újra egy újabb turbina, vagy mikortól működhet újra teljes kapacitáson a paksi atomerőmű. Az ütemterv szerint 30 nap áll rendelkezésre a fenékküszöbhöz szükséges 35 ezer köbméter kő beépítéséhez. Utána további egy hónap alatt kell 110 ezer köbméter követ beépíteni a vízmű stabilitásának megőrzéséhez.

Ezt követően elgondolkodhat az erőmű vezetése a turbinák fokozatos visszakapcsolásán. Továbbá jelenleg zajlik az egyik blokk ütemezett karbantartása, amit be kell fejezni a visszakapcsoláshoz.

Most az első feladat a nukleáris biztonság fenntartása – hangoztatta a miniszterelnök. A második a teljes paksi leállás elkerülése, vagyis a két jelenleg is működő turbina termelésének további biztosítása, ezt követően pedig minél több turbina visszakapcsolása. Ez egyre gyorsuló összehangolt építkezést és védekezést igényel egyszerre.

Arra a felvetésre reagálva, hogy a bárkák süllyesztésének melyek a kockázatai, Magyar Péter kifejtette, hogy két 5 tonnás horgonnyal stabilizálták a bárkákat. Továbbá vastag acélsodronnyal nyolc méter mélyre fúrt cölöpökhöz és betonoszlopokhoz rögzítették a hajókat. Mindent kétszeresen túlbiztosítottak. Ha mégis elmozdulnának, készenlétben állnak azok a tolóhajók, amelyek képesek stabilizálni és irányba állítani a bárkákat- tette hozzá.

Gacsályi József szintén kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy augusztus 3-án érték el az eddigi legalacsonyabb vízszintet. Akkor volt másodpercenként 713 köbméter a Duna vízhozama. Ezért most a biztonság kedvéért 600 köbméteres vízhozamra méretezték a fenékküszöböt.

Vigh Károly, a Paksi Atomerőmű üzemviteli igazgatója megerősítette, hogy a teljes üzembe helyezés előtt be kell fejezni a 4-es blokk tervezett főjavítását, illetve az erőmű hidegvizes csatornáján stabil vízszintnek kell kialakulnia. A 100 százalékos üzemeltetéshez a mai vízálláshoz képest plusz 25 centiméter szükséges.

A fenékküszöb duzzasztó hatásának megjelenése után fokozatosan vizsgálják a vízszintet és ennek megfelelően elkezdik először a 3-as blokk, majd utána az 1-es blokk visszakapcsolását – mondta a szakember.