Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Az 1956-ban létrehozott Nemzetközi Dunakutató Munkaközösség (International Association for Danube
Research – IAD) immár hét évtizede meghatározó szerepet tölt be a Duna vízgyűjtőjével kapcsolatos tudományos kutatások és a nemzetközi szakmai együttműködés támogatásában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara 2026. augusztus 10-13. között Baján adott otthont a 46. IAD Konferenciának. A rangos nemzetközi szakmai esemény az IAD számára jubileumi jelentőségű is volt, hiszen a résztvevők a szervezet megalapításának 70. évfordulóját is ünnepelték.
A megnyitón Pálvölgyi Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának nemzetközi és stratégiai dékánhelyettese, Bernd Cyffka, az IAD elnöke és Keve Gábor tanszékvezető egyetemi docens köszöntötte a résztvevőket. Az esemény kiemelt vendége volt Charles J. Vörösmarty hidrológus, a CUNY Advanced Science Research Center Környezettudományi Kezdeményezésének alapító igazgatója, az NKE tiszteletbeli doktora, aki “Sustainable re- Development: Three Essential Infrastructures for Regional and Global Resiliency” címmel mutatott be angol nyelvű nyílt előadást, melyet a helyszínen személyesen, illetve az online térben is követhettek az érdeklődők. Az előadó a vízbiztonság példáján keresztül ismertette, hogy miként járulhat hozzá a természetalapú, a mérnöki és az intézményi
infrastruktúrák összehangolt alkalmazása a 21. század fenntarthatósági kihívásainak kezeléséhez.
Az előadás a következő linken érhető el: https://youtube.com/live/33i5qth1Xlc?feature=share
A konferencia előadásai az emberi tevékenység által előidézett változások; a vízi fajok és élőhelyek megfigyelése; a védett területek és a biológiai sokféleség megőrzése; a klímaváltozás hatásai; továbbá a folyami és szárazföldi rendszereket összekapcsoló integrált vízgazdálkodás kérdésköreire tértek ki.
A plenáris előadások átfogó képet adtak a konferencia legfontosabb kérdésfelvetéseiről. A szakemberek többek között azt vizsgálták, hogyan változik a Duna és vízgyűjtője az emberi beavatkozások, a klímaváltozás és a fokozódó vízhiány hatására, illetve milyen lehetőségek kínálkoznak a folyó ökológiai állapotának javítására és ellenálló képességének növelésére. Kiemelt szerepet kapott a folyó és ártere közötti kapcsolat, valamint annak felismerése, hogy a Duna jövőjét nem lehet kizárólag a folyómederben zajló folyamatok alapján értelmezni. A tematikus szekciókban bemutatott kutatások ezt a szemléletet részletesebb vizsgálatokkal egészítették ki. Több előadás foglalkozott a Duna hidromorfológiai változásaival és az emberi beavatkozások ökológiai következményeivel, így a folyószabályozással, a területhasználat változásával, a vízenergia-hasznosítással, a hajózással és a szennyezésekkel. Ezek a hatások együttesen módosítják a folyó fizikai és biológiai folyamatait, az élőhelyek állapotát, valamint az üledék- és tápanyagáramlást.
A program során nyolc plenáris előadást, harminchat szekcióelőadást és tizenhárom posztert mutattak be. A Víztudományi Kar munkatársai közül hárman előadóként is részt vettek a konferencián. Tamás Enikő Anna egyetemi docens Anthropogenic and Climatic Pressures on the Habitats of the Moustached Warbler (Acrocephalus melanopogon) in Central and Southern Europe; Zsuffa István adjunktus Revitalisation of the main channel bed: the final step of ecological revitalisation of the Szigetköz area, és Kovács Ágnes tudományos segédmunkatárs Water Diplomacy in Support of Water Governance címmel mutatott be előadást.
