Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

A gazdálkodás és a működés ellenőrzését az Eötvös József Főiskola esetében is számvevő tanácsosok és számvevő végezte. Az ellenőrzés célja minden esetben az, hogy az állami intézmények felelősen gazdálkodtak-e a vagyonukkal, betartották-e az erre vonatkozó jogszabályokat.

A főiskola Bajcsy-Zsilinszky utcai campusa

Az ÁSZ szakemberei a 2009. január 1. – 2013. december 31. közötti időszak eredményeit vizsgálták át. A jelentésből kiderül, hogy ez a négy év alatt a bajai intézmény szervezeti felépítésében több változás is történt: 2010 a fakultások karokká alakultak, melyek alatt összesen hat intézet működött. De 2013-ban ez a szerkezet megszűnt, intézetekbe sorolták a szakokat. 2013-tól új rektor irányít, 2012-ben pedig költségvetési ellenőrt rendeltek ki a főiskolához.

Ez idő alatt az EJF-nek két gazdasági társaságban volt tulajdonrésze: az EJF Kft. teljes egészében a főiskola tulajdona volt, de 2013-ban végelszámolást követően megszűnt; a Bács Szakma Nonprofit Zrt.-ben pedig 0,6 %-os a részesedése.

Az összegzésből az derül ki, hogy az ellenőrzött öt év alatt a főiskola bevételei (+33,7%) nagyobb arányban nőttek, mint a kiadásai (+17,8%).  A bevételek nagy részét – több mint 70%-át – a költségvetési támogatás adja. Tételesen a következő számok szerint alakult az intézmény költségvetése:

Az ellenőrzött időszakban a hallgatói és az oktatói létszám is csökkent: a hallgatói 1634-ről 781 főre, az oktatói 88-ról 66 főre.

Bár az Eötvös József Főiskolának pozitív a pénzügyi helyzete, az évek alatt jelentős tartozást halmozott fel a szállítókkal szemben, a lejárt összegű tartozás 2012 végén 492,6 millió, 2013-ban pedig 379 millió forint volt. A fizetésképtelenséget, illetve ennek zavarát a hallgatói létszám csökkenése miatti bevételcsökkenés illetve a ppp-projektekből adódó bérleti díjak fizetése okozta. (Megjegyzés: a ppp-projekt – azaz a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló – konstrukció lényege, hogy a vállalkozó a felsőoktatási intézmény telkén magántőkéből új kollégiumot vagy oktatási épületet épít, esetleg felújít, az így létrejövő beruházás költségeit és kamatait pedig húsz éven át bérleti díjként fizeti vissza az egyetem vagy a főiskola a cégnek. Az épület a futamidő után az oktatási intézmény birtokába kerülhet.)

A likviditási helyzet odáig fajult, hogy 2012-ben az intézmény gazdasági igazgatója megtagadta a pénzügyi ellenjegyzést, azt csak a költségvetési szerv vezetőjének írásbeli utasítására végezte el. Némileg javított a szituáción, amikor 2013-ban a főiskola 916 millió forintos plusztámogatásban részesült. A 60 napon túli tartozások többször is túllépték a megengedett mértéket, mégsem jelöltek ki kincstári biztost a felügyeletre. 2012. szeptember elsején érkezett egy költségvetési felügyelő Bajára, de érdemben ő sem tudott javítani a helyzeten.

A jelentés szerint a túlórák teljesítésigazolása nem történt megfelelően, az oktatóknak kifizetett összegek mögött nem volt visszakövethető a tényleges teljesítmény: hiányzott a munkaidő-nyilvántartás.

 Jelentősen csökkent a hallgatói létszám

(A kép az EJF nyílt napján készült.)

De a költségtérítések elkönyvelése sem a jogszabályoknak megfelelően folyt, kincstári számla helyett egy kereskedelmi banknál vezetett gyűjtőszámlára szedték be a hallgatói tandíjakat, ezzel államháztartási törvényt sértettek. A számlára beérkezett bevételeket nem könyvelték le azonnal. Az adott év végéig beérkezett hallgatói költségtérítéseket nem teljes egészében számolták el működési bevételként.

Annak ellenére sem számoltak el értékvesztést, hogy az EJF Kft. 2009 és 2012 között tartósan veszteségesen működött. Nem hoztak létre tartalék és kockázatkezelési alapot, amivel a gazdasági társaságok esetleges veszteségeit kezelni tudták volna.

Az ÁSZ megállapítása szerint az illetékes minisztérium nem látta el teljeskörűen az ágazati irányítási feladatait, az EJF belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt megfelelő, az intézmény a gazdálkodás szempontjából fontos belső szabályzatait nem aktualizálta a változó jogszabályi környezetben.

Ugyanakkor az igénybe vett kötöttség nélküli normatív támogatások felhasználása megfelelt, a kötött felhasználású, normatív költségvetési támogatások szabályozása és felhasználása viszont csak részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak, mert a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-ának megfelelő összeget a főiskola nem pénzben és szociális alapon, hanem jegyzet-utalvány formájában biztosította a hallgatóknak.

Az ÁSZ szakemberei összegző jelentésük végén javaslatokat fogalmaztak meg mind az illetékes minisztérium mint fenntartó, mind pedig az intézményvezető rektor számára.

Domokos László általános tapasztalatként említette, hogy az egyetemek és főiskolák többségében a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelési és monitoring rendszer hiányosságai voltak jellemzőek, a kontrolltevékenység nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ezek korrupciós kockázatot növelő jelenségek – állapította meg az elnök, hangsúlyozva: ilyen sűrűségű problémahalmazt egyetlen ágazatnál sem találtak, ezért fontos, hogy intézkedések történjenek.

Egyetlen intézménynek sem volt a szenátus által elfogadott vagyongazdálkodási terve, többségük nem döntött fejlesztések indításáról; sokszor nem azon a szinten, nem azok hozták meg a döntéseket, ahol kellett volna. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél szabálytalan volt, több helyen megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó eljárásokat, a hallgatói költségtérítéseket nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték; nem volt a térítési díjaknál önköltségszámítás sem.