2024. Október 8. Koppány

Közélet

Komoly hiányosságok voltak az EJF-nél is

Kónya Mónika | 2015. Feburár 27. 14:17:45 | Utolsó frissítés: 10 éve

Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

 

A gazdálkodás és a működés ellenőrzését az Eötvös József Főiskola esetében is számvevő tanácsosok és számvevő végezte. Az ellenőrzés célja minden esetben az, hogy az állami intézmények felelősen gazdálkodtak-e a vagyonukkal, betartották-e az erre vonatkozó jogszabályokat.

 

A főiskola Bajcsy-Zsilinszky utcai campusa

 

 

Az ÁSZ szakemberei a 2009. január 1. – 2013. december 31. közötti időszak eredményeit vizsgálták át. A jelentésből kiderül, hogy ez a négy év alatt a bajai intézmény szervezeti felépítésében több változás is történt: 2010 a fakultások karokká alakultak, melyek alatt összesen hat intézet működött. De 2013-ban ez a szerkezet megszűnt, intézetekbe sorolták a szakokat. 2013-tól új rektor irányít, 2012-ben pedig költségvetési ellenőrt rendeltek ki a főiskolához.

 

Ez idő alatt az EJF-nek két gazdasági társaságban volt tulajdonrésze: az EJF Kft. teljes egészében a főiskola tulajdona volt, de 2013-ban végelszámolást követően megszűnt; a Bács Szakma Nonprofit Zrt.-ben pedig 0,6 %-os a részesedése.

 

Az összegzésből az derül ki, hogy az ellenőrzött öt év alatt a főiskola bevételei (+33,7%) nagyobb arányban nőttek, mint a kiadásai (+17,8%).  A bevételek nagy részét – több mint 70%-át – a költségvetési támogatás adja. Tételesen a következő számok szerint alakult az intézmény költségvetése:

 

 

 

Főbb gazdálkodási adatok (ezer forintban értendő)

 

 

Kiadási főösszeg

Bevételi főösszeg

Költségvetési támogatás

Saját és átvett bevételek

2009

1 617 427

1 656 033

1 226 639

348 757

2010

1 704 878

1 778 460

1 297 050

442 804

2011

1 789 118

1 899 817

1 227 439

598 796

2012

1 904 925

1 479 530

1 520 092

316 478

2013

1 904 925

2 213 690

1 748 570

424 558

 

 

Az ellenőrzött időszakban a hallgatói és az oktatói létszám is csökkent: a hallgatói 1634-ről 781 főre, az oktatói 88-ról 66 főre.

 

Komoly problémák voltak a fizetőképességgel

 

Bár az Eötvös József Főiskolának pozitív a pénzügyi helyzete, az évek alatt jelentős tartozást halmozott fel a szállítókkal szemben, a lejárt összegű tartozás 2012 végén 492,6 millió, 2013-ban pedig 379 millió forint volt. A fizetésképtelenséget, illetve ennek zavarát a hallgatói létszám csökkenése miatti bevételcsökkenés illetve a ppp-projektekből adódó bérleti díjak fizetése okozta. (Megjegyzés: a ppp-projekt – azaz a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló – konstrukció lényege, hogy a vállalkozó a felsőoktatási intézmény telkén magántőkéből új kollégiumot vagy oktatási épületet épít, esetleg felújít, az így létrejövő beruházás költségeit és kamatait pedig húsz éven át bérleti díjként fizeti vissza az egyetem vagy a főiskola a cégnek. Az épület a futamidő után az oktatási intézmény birtokába kerülhet.)

 

A likviditási helyzet odáig fajult, hogy 2012-ben az intézmény gazdasági igazgatója megtagadta a pénzügyi ellenjegyzést, azt csak a költségvetési szerv vezetőjének írásbeli utasítására végezte el. Némileg javított a szituáción, amikor 2013-ban a főiskola 916 millió forintos plusztámogatásban részesült. A 60 napon túli tartozások többször is túllépték a megengedett mértéket, mégsem jelöltek ki kincstári biztost a felügyeletre. 2012. szeptember elsején érkezett egy költségvetési felügyelő Bajára, de érdemben ő sem tudott javítani a helyzeten.

 

Hiányosságok voltak a munkabér-kifizetések könyvelésében

 

A jelentés szerint a túlórák teljesítésigazolása nem történt megfelelően, az oktatóknak kifizetett összegek mögött nem volt visszakövethető a tényleges teljesítmény: hiányzott a munkaidő-nyilvántartás.

 

 

 Jelentősen csökkent a hallgatói létszám

(A kép az EJF nyílt napján készült.)

 

De a költségtérítések elkönyvelése sem a jogszabályoknak megfelelően folyt, kincstári számla helyett egy kereskedelmi banknál vezetett gyűjtőszámlára szedték be a hallgatói tandíjakat, ezzel államháztartási törvényt sértettek. A számlára beérkezett bevételeket nem könyvelték le azonnal. Az adott év végéig beérkezett hallgatói költségtérítéseket nem teljes egészében számolták el működési bevételként.

 

Nem gazdálkodtak jól a vagyoni részesedéseikkel

 

Annak ellenére sem számoltak el értékvesztést, hogy az EJF Kft. 2009 és 2012 között tartósan veszteségesen működött. Nem hoztak létre tartalék és kockázatkezelési alapot, amivel a gazdasági társaságok esetleges veszteségeit kezelni tudták volna.

 

A központi támogatások felhasználásánál sem volt minden rendben

 

Az ÁSZ megállapítása szerint az illetékes minisztérium nem látta el teljeskörűen az ágazati irányítási feladatait, az EJF belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt megfelelő, az intézmény a gazdálkodás szempontjából fontos belső szabályzatait nem aktualizálta a változó jogszabályi környezetben.

 

Ugyanakkor az igénybe vett kötöttség nélküli normatív támogatások felhasználása megfelelt, a kötött felhasználású, normatív költségvetési támogatások szabályozása és felhasználása viszont csak részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak, mert a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-ának megfelelő összeget a főiskola nem pénzben és szociális alapon, hanem jegyzet-utalvány formájában biztosította a hallgatóknak.

 

Az ÁSZ szakemberei összegző jelentésük végén javaslatokat fogalmaztak meg mind az illetékes minisztérium mint fenntartó, mind pedig az intézményvezető rektor számára.

 

Sajtótájékoztatón fejezte ki aggályait az Állami Számvevőszék elnöke (MTI)

 

Domokos László általános tapasztalatként említette, hogy az egyetemek és főiskolák többségében a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelési és monitoring rendszer hiányosságai voltak jellemzőek, a kontrolltevékenység nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ezek korrupciós kockázatot növelő jelenségek – állapította meg az elnök, hangsúlyozva: ilyen sűrűségű problémahalmazt egyetlen ágazatnál sem találtak, ezért fontos, hogy intézkedések történjenek.

 

Egyetlen intézménynek sem volt a szenátus által elfogadott vagyongazdálkodási terve, többségük nem döntött fejlesztések indításáról; sokszor nem azon a szinten, nem azok hozták meg a döntéseket, ahol kellett volna. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél szabálytalan volt, több helyen megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó eljárásokat, a hallgatói költségtérítéseket nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték; nem volt a térítési díjaknál önköltségszámítás sem.