Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Baja várost érintő aszályhoz és vízhiányhoz kapcsolódó vízügyi problémák
kapcsán megtartott szakmai fórum összefoglalója
Egyeztetés helyszíne: Városháza, Borbíró terem (6500 Baja, Szentháromság tér 1.)
Egyeztetés időpontja: 2026. augusztus 1. (szombat) 10.00 óra
Jelen vannak:
- Csontos Bence országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség
parlamenti államtitkára - Dr. Kincse Csongor országgyűlési képviselő
- Schummer Orsolya országgyűlési képviselő
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar - Dr. Cimer Zsolt dékán, egyetemi docens,
a Víz- és Környezetbiztonsági Tanszék vezetője - Dr. Tamás Enikő Anna főiskolai tanár
- Dr. Goda Zoltán egyetemi adjunktus, kutató
Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Telkes Róbert igazgató
- Abonyi Csaba, az Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
vezetője és a Városvédő és -szépítő Egyesület képviselője
Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. - Fodermayer Vilmos vezérigazgató-helyettes,
erdőgazdálkodási, természetvédelmi és műszaki igazgató - Lajtos János erdőgazdálkodási és természetvédelmi osztályvezető
További szervezetek: - Kalocsa Béla, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Bács-Kiskun vármegyei helyi csoportjának képviselője - Kammermann Péter Illancs-Bácskai tájegységi fővadász, Duna-
Tisza közi Vadgazdálkodási Táj, táji vezető
Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata: - Dr. Bari Bernadett polgármester
- Csubákné Besesek Andrea alpolgármester
- Dr. Papp Zoltán jegyző
- Rádóczi Valéria, a Főépítészi Iroda irodavezetője, főépítész
- Balla Csaba, a Városrendészeti és Városüzemeltetési Iroda
irodavezetője
Az elmúlt időszakban Baját érintő aszályhoz és vízhiányhoz kapcsolódó vízügyi problémák okán dr. Bari Bernadett Baja Megyei Jogú Város Polgármestere és Csontos Bence, a választókerület országgyűlési képviselője, valamint Schummer Orsolya és dr. Kincse Csongor országgyűlési képviselők szakmai fórumot hívtak össze, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. továbbá a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bács-Kiskun vármegyei helyi csoportja, a Bajai Városvédő és – szépítő Egyesület és az önkormányzat érintett tisztségviselői, irodavezetői részvételével.
A jelenlévő szakemberek egyetértettek abban, hogy a Baja térségét érintő vízhiány és aszály nem
kizárólag helyi probléma, hanem egy országos, sőt nemzetközi léptékű folyamat helyi következménye. A jelenlegi helyzetet az éghajlat változással járó szélsőséges csapadékelosztás és vízjárási viszonyok, valamint az elmúlt évtizedekben elmaradt vízmegtartó és alkalmazkodási intézkedések együttesen idézték elő és súlyosbítják. A szakmai egyeztetés rámutatott arra is, hogy a probléma hosszú ideje ismert, azonban a szükséges átfogó vízmegtartó mederrekonstrukciós és alkalmazkodási beavatkozások az elmúlt évtizedekben nem valósultak meg. A szakemberek tájékoztatást adtak arról, hogy a Duna vízállását a magyarországi szakaszának környezetében lehulló csapadék nem befolyásolja érdemben, mivel azt a teljes vízgyűjtő területre érkező vízmennyiség határozza meg, amelynek jelentős része Németország területén található.
A Dunán 1930 óta végeznek rendszeres vízhozamméréseket, amelyek alapján a vízhozam hosszú távon enyhén csökkenő tendenciát mutat, különösen a nyári időszakban. A jelenlegi vízhozam megközelítőleg 780 m³/s. Ugyanakkor a szélsőséges időjárási viszonyok következtében egyre gyakoribbak a 7000 m³/s feletti nagyvizek, amelyekkel szintén számolni kell, így várható a 2013-as árvízszintnél magasabb vízállás is. Felhívták a figyelmet arra, hogy a jelenlegi rendkívül alacsony dunai vízállás hozzájárul a környező területeken a talajvízszintek csökkenéséhez.
Tekintettel arra, hogy a Sugovica vízállása közvetlenül a Duna vízállásától függ, amelyet a szélsőséges
időjárási viszonyok egyre nagyobb mértékben térítenek el az extrém értékek irányába, a probléma hosszútávú megoldása kizárólag helyi beavatkozások alkalmazásával valószínűleg nem érhető el teljes mértékben. Figyelemmel arra is, hogy a rendkívül alacsony vízállások kialakulása a Duna teljes
magyarországi szakaszát érinti a megoldási lehetőségek komplex vizsgálata szükséges. Ennek keretében javasolt kiemelt prioritást biztosítani a mellékágak vízellátását és a vízmegtartás lehetőségét megteremtő intézkedések vizsgálatának és megvalósításának. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a Sugovica vízállásának és vízminőségének problémájára nincs
egyetlen, önmagában teljes körű megoldást jelentő beavatkozás. A Sugovicát érintő kotrás kérdés kapcsán megállapításra került, hogy fenntartási jellegű kotrás az elmúlt két évtizedben több alkalommal is történt. A torkolat kotrása fenntartást végző ADUVIZIG rendelkezésére álló eszközökkel a bajai vízmércén mért legalább 200 cm-es vízállás mellett végezhető el, ami az egyre
gyakrabban bekövetkező és egyre hosszabb ideig tartó kisvizes időszakok miatt a munkák végzését
jelentős mértékben korlátozza. A Sugovica kotrása vonatkozásában további korlátozó tényező, hogy a magas partfal alatti szakaszon a rézsű folyamatos és megfelelő helyzeti állékonyságát is biztosítani
szükséges. A magas part alatti szakasz kotrása kizárólag abban az esetben végezhető el, amennyiben
annak helyzeti állékonysága biztosított. Részleges megoldást jelenthetne a vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott fenékszint elérését célzó rekonstrukciós kotrás. Ennek eredményeként még a jelenlegi rendkívül alacsony vízállás mellett is megközelítőleg 120 cm-es vízmélység lenne biztosítható, amely lehetővé tenné összefüggő vízfelület kialakulását, valamint a vízi közlekedés feltételeinek a javítását. Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság korábban készített a rekonstrukciós munkákhoz szükséges tervdokumentációt. A korábbi tervek alapján a beruházás becsült költsége a fenntartásra rendelkezésre álló keretet nagymértékben meghaladja. A
szakemberek hangsúlyozták, hogy a meder kotrásában javulás érhető el a Sugovica általános állapotában, azonban önmagában nem elegendő mivel a vízminőségi problémák okainak megszüntetésére nem jelent megoldást.
A szakma megerősítette, hogy a Szeremlei-Sugovica-ág megnyitása nem lehet megoldás, hiszen a dunai hordalék bejutásának fokozódását jelentené a felvízi irányból, továbbá hatalmas mennyiségű kotrással járna, tekintettel arra, hogy a Szeremlei-Sugovica medrének fenékszintje jelentősen magasabban van, mint a Sugovicáé. Ebben a kérdésben a szakértők javasolták az 1997-ben a bajai Önkormányzat által készített tanulmány és az ahhoz kapcsolódó szakanyagok megállapításának aktualizálást a jelenlegi helyzetre.
A szakemberek egyetértettek abban is, hogy a Sugovica torkolatának lezárása, illetve zsiliprendszer
kiépítése nem jelent megfelelő megoldást. Az ebben az esetben létrejövő állóvízi viszonyok között a nyári időszakban kedvezőtlen vízminőségi folyamatok, bomlás és szaghatás alakulna ki, emellett a vízi közlekedést is jelentősen mértékben korlátozná.
A szakemberek hangsúlyozták, hogy a Sugovica vízállása a Duna vízjárásától függ közvetlenül, ezért a helyi beavatkozások önmagukban nem képesek tartós megoldást biztosítani. Álláspontjuk szerint hosszútávon a folyó vízszintjének emelése és a vízvisszatartás feltételeinek megteremtése jelentősen
hozzájárulhat a fenntartható megoldás megteremtéséhez.
A szakmai egyeztetés során felmerült, hogy a Duna déli szakaszán a biztosított megfelelő vízszintek
hosszútávon hozzájárulhatnának a térség vízgazdálkodási problémáinak kezeléséhez.
A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a Gemenc ligeterdeiben, különösen a kocsányos tölgyesek állományában a kiszáradás jelei egyre erőteljesebben jelentkeznek. Álláspontjuk szerint az ökológiai állapot javításának kulcsa a vízvisszatartás, ezért javasolták a terület tavaszi időszakban történő tudatos elárasztását, szükség esetén mesterséges víztározó kialakításával.
A jelenlevő szakemberek megerősítették, hogy a most megrendezett szakmai fórum a maga nemében egyedülálló kezdeményezés volt. Elmondták, hogy a korábbi években, illetve az előző kormányok idején nem került sor olyan átfogó szakmai egyeztetés összehívására, amely a Baja térségét érintő, régóta fennálló vízügyi problémák komplex kezelését célozta volna.
A résztvevők megállapodtak egy szakmai munkacsoport létrehozásáról, amelybe szükség szerint további szakértők is bevonhatók. A munkacsoport koordinálását Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata látja el. A vizsgált beavatkozásokról és az előrehaladásról a résztvevők rendszeresen tájékoztatják a nyilvánosságot.
A szakemberek jelezték továbbá, hogy az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara – felkérés esetén, szakmai együttműködés keretében – közre tud működni a további hidrológiai és vízgazdálkodási vizsgálatokban, valamint a lehetséges műszaki megoldások előzetes szakmai értékelésében.
Ez a beszámoló a jelenlévők egyetértésével került jóváhagyásra.
Baja, 2026. augusztus 13
