Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Átadták az 1896-os Ezredéves Országos Kiállítás egyik ékét, Habsburg Frigyes főherceg felújított millenniumi pavilonját a Gemenc Zrt. ökoturisztikai központjában Pörbölyben szerdán.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az eseményen azt hangsúlyozta: a beruházás egyszerre értékmentés, értékmegőrzés és értékfelmutatás, továbbá jól rávilágít a vadgazdálkodási, valamint a vadászati kultúra egységére, a természeti és kulturális értékek megőrzésének fontosságára.
Vadászat, vadgazdálkodás nélkül a Gemenc Zrt. területén élő, világhírű szarvasállományt nem lehetne egyensúlyban tartani az erdővel és a mezőgazdasággal, mert az állatok túlszaporodása tönkretenné az erdőt, kezelhetetlen konfliktust okozna a gazdákkal, a szarvasállomány mennyiségileg és minőségileg sem lenne fenntartható – jegyezte meg.
Hozzátette: mindez vadászati érték és a vadászati turizmus szempontjából is súlyos következményekkel járna, rontaná Magyarország, a magyar vadgazdálkodás hírnevét, veszélyeztetné a vadgazdálkodásból élők megélhetését.
Semjén Zsolt a millenniumi pavilonra utalva azt hangoztatta, hogy az építményből sufni, vagy tűzifa lett volna, ha nem lenne a megmentésének anyagi fedezetét biztosító Gemenc Zrt. és a vadászati világkiállítás.
Sok ezer ember jön ide megnézni épített örökségünket, és a kiállításon keresztül vadgazdálkodási eredményeinket – mondta.
Hozzátette, az épület történelmi dicsőségünket is mutatja, rávilágít, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia mekkora fejlődést jelentett a birodalom népeinek, továbbá “mennyivel természetesebb és szervesebb egység volt a monarchia, mint az Európai Unió”.
A mentalitást, a történelmet, vagy a kultúrát tekintve nem sok közünk van egy göröghöz, vagy egy baltihoz, de aki megnézi ezt az épületet, pontosan érteni fogja, hogy egy csehvel, szlovákkal, horváttal, osztrákkal félszavakból is értjük egymást, s ez minden értelemben vett örökségünkre, a vadászati örökségre is igaz – fogalmazott a politikus.
Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a teremtett világot, a természetet két szélsőségtől kell védeni. Az ipari lobbitól, amely a profitot mindenek fölé helyezve kizsákmányolná, és attól, amely a sorsára hagyná azt. “Ami a kertész kezében a metszőolló, a vadász vállán a puska” – utalt Semjén Zsolt a vadászat fontosságára.
Nagy István agrárminiszter arra mutatott rá, hogy a vadászkastélyt mintázó pavilon az egyetlen, amely teljes egészében fennmaradt az ezredéves kiállítás több száz épülete közül, és mostantól a gímszarvasok életét, három gemenci kötődésű világrekord trófea másolatát is bemutató, valamint híres vadászoknak emléket állító Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas elnevezésű kiállításnak ad otthont.
A tárcavezető kitért rá, hogy a teremtett világ védelme napjainkban a keresztény gazdálkodás fontos eleme, ezért az agrártárca irányítása alatt működő erdőgazdaságok és nemzeti parkok ennek a szolgálatába állítják szakértelmüket.
Ez a hozzáállás jellemzi a Gemenc Zrt. munkáját is, ez emelte a gemenci erdőt Magyarország egyik legértékesebb és a kirándulók által legkedveltebb erdei élőhelyévé – jelezte.
Kiemelte, a Gemenc Zrt. küldetése, hogy a rábízott értékekkel fenntarthatóan gazdálkodjon, megőrizze, ápolja a kulturális értékeket is, így “méltó és igazságos”, hogy a pavilon, mint egyedülálló műemlék mostantól a cég ökoturisztikai központjában látható.
Kovács Zoltán, a 2021-es “Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos közölte, hogy az épület “maga az élő történelem”, faanyagának 68 százaléka még a korabeli készítők keze munkáját dicséri.
A pavilon számos megpróbáltatáson ment keresztül, mire visszanyerte eredeti funkcióját: volt millenniumi pavilon, hadikórház, vegyszerraktár is, s azzal, hogy a múltunk egy meghatározó darabját méltó formájában sikerült újra felállítani és olyan helyszínhez kötni, ahol évente közel százezren láthatják, jó programelem jött létre a világkiállításhoz kapcsolódóan – közölte.
Az eseményen kiosztott háttéranyagban szerepel, hogy a millenniumi pavilon 1894-ben Habsburg-Tescheni Albrecht főherceg megrendelésére vörösfenyőből készült és először Lembergben (Lviv – Ukrajna) állították fel a Lengyel Nemzeti Kiállításon, hogy lengyel területek kulturális, gazdasági eredményeivel ismertesse meg a látogatókat.
Albrecht főherceg halála után unokaöccse és örököse, Habsburg Frigyes neve fémjelezte a pavilont, amely Budapestre, az ezredéves kiállításra, majd Szekszárdra, Keselyűsre, Bárányfokra került. A közelmúltban már elhagyatottan álló építményt 2019-ben a Gemenc Zrt. vásárolta meg és Pörbölyön építette, újította fel.
A kivitelezés során kicserélték a pavilon korhadt vörösfenyő elemeit, palatetejének helyére az eredetinek megfelelő fazsindelyes tető került, elvégezték a faanyagvédelmi, festési és épületgépészeti munkákat, s biztosították, hogy fűthető és hűthető falakkal, hőszigetelő nyílászárókkal megfeleljen a 21. századi elvárásoknak.
Az épület átadásával egyidejűleg az ökoturisztikai központban nyílt meg a Gemenc egykori fővadászáról, Party Istvánról elnevezett vadászattörténeti tanösvény.
A helyszínen az erdészet keresztet állított az 52. Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére.
