Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Érdekes témával rukkolt elő a Türr István Múzeum. Szerdán a Múzeumi Esték sorozat keretében Kordé Nóra tartott előadást a II. világháborús bajai hadifogolytábor történetéről, mely a Vaskúti úti laktanyával szemben volt található. és emlékmű őrzi a helyét. A történész – muzeológus a forrásokat, a visszaemlékezéseket és a legújabb feltárások adatait is elemezve foglalta össze a legfontosabb, legérdekesebb tudnivalókat.

A táborban 1944 novemberétől 1945. szeptemberéig a becslések szerint körülbelül 120 ezer fogoly fordult meg. Többségük katona, de sok civil személy is, akiknek arányát kétharmad – egyharmadra becsülte. Nemcsak Baja környékéről gyűjtötték ide a foglyokat, hanem messzebbről is, például főváros ostroma után is sokan itt kötöttek ki. Nem egyszerre táborozott itt ennyi ember, hanem folyamatosan érkeztek. A betegek tartózkodtak itt több ideig, az egészségeseket vitték ki a Szovjetunióba kényszermunkára. Sokan meghaltak közülük, főként a betegségek miatt. Tífusz, és vérhas járvány is szedte az áldozatait, és sokaknak megfelelő téli ruházata sem volt a hidegben. Elmondások szerint a ruszin fegyőrök az oroszoknál is kegyetlenebbnek bizonyultak. Két újságcikket találtak arról, hogy nagyobb létszámú csoportot hazaengedtek 2 – 3 ezer főt, de becslések szerint több ilyen szerencsés alkalom volt a tábor életében.

Az est vendége volt Puskás László építőmérnök, Puskás Mihály fia, aki a hadifogolytáborban történtek szemtanúja, több fogoly életének megmentője volt. Azt is megtudhattuk a közönség soraiban tartózkodó Telek Zoltántól, a Vakúti úti laktanya korábbi tisztjétől, hogy az emlékmű melletti három fejfa, azon három katonáé, akik 1994-ben életüket vesztették egy gyakorlaton.