Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Egész jó a háttér. Fotó: Faldum Gábor facebook oldala

„Először szeretném megköszönni mindenkinek a gratulációkat. A verseny óta most volt először lehetőségem, erőm hogy összefoglaljam hogyan is éreztem magam az év első WTS-futamán.

Ez volt harmadik alkalom, hogy ebben a sorozatban indultam. A korábbi években mindkétszer Stockholmban versenyeztem ebben szériában. Az elsőn közepes teljesítményt mutattam mind úszáson, kerékpáron és futáson is. A tavalyi évben közepes úszás volt, ez azt jelenti, hogy 30-40. hely között hagytam el a vizet. Kerékpáron nagyon jó formában éreztem magam, de a rajt előtt leszakadt az ég és a technikás pályán egy kanyarban nem tudtam kikerülni az előttem kicsúszott párost, így én is elestem. Mondanom sem kell, hogy az a sor amiben voltam, felért az élbolyra. Én viszont pár másodpercet veszítve be tudtam állni a harmadik sorba. Futáson viszont nagyon mentek a lábaim, így befutottam bőven 15 perc alá, ami körülbelül 10. futóidő volt a mezőnyt tekintve. Abból az okból írtam ezt a pár sor összefoglalót, hogy miért is örülök a hétvégi eredménynek igazán. Na, de először a versenyről néhány mondat…

Délutáni rajt, Abu Dhabi Sailing and Yacht Club a helyszín. A jobb oldalt „választottam”, nagy szerencsémre nem keveredtem a verekedésbe. Tóth Tamás indult mellőlem, aki szépen kiúszott a sorból, így csinált nekem tökéletes lábvizet. Az első bójánál még mindig a külső íven úsztam, amikor egy rést észrevéve oldalt tudtam váltani, így belső íven abszolválva szinte végig jól tudtam haladni. Kimászásig nagyon nem tudtam, hogy hol is lehetek a mezőnyben, de mikor megláttam magam mellett Johny Brownlee-t, akkor azért megnyugodtam, hogy nagy baj nem lehet. Reménykedtem benne, hogy innét nyugodtabban versenyezhetek, de nem így lett. A kerékpáros pálya életveszélyes volt. Sokan is voltunk az első bolyban, de a nagyobb probléma az úttesten hagyott terelő gombok voltak, melyek kanyarban is, egyenesben is nem egyszer kiverték a versenyzők kezéből a kormányt.

Az egész kerékpározás alatt jól éreztem magam. A legfurcsább talán az volt, hogy kimaradt az úszás utáni satu, amihez hozzá vagyok szokva. A leszállásnál élet-halál küzdelem volt a jó helyekért. Én inkább biztonságit mentem, gondoltam sok van még a túrából, nem most kellene visszaesni. A futás elején meg lett volna a lehetőség, hogy a legjobbak tempóját fussam, de első verseny révén az évben, a stabil 14. helyre beállva Alessandro Fabian lábán gyűrtem a kilométereket. Az utolsó 500 méterig összerázódtunk öten amikor nem vártam tovább és egy nagy hajrával elsőként abból a csoportból 11.-ként értem célba.

Visszatérve a stockholmi versenyhez: sikerült valamilyen szinten kárpótolni magam ezzel az eredménnyel. Ami talán ennél is fontosabb dolog, hogy ismét fontos pontokat gyűjtöttem az olimpiai listára. Egy lépéssel közelebb kerültem, így lassan a riói út felénél.”

Korábbi cikkünk:

http://sugopart.hu/sport/faldum-tizenegyedik-abu-dzabiban

Forrás:www.mogyitriatlon.hu