Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Megválasztotta Sulyok Tamást köztársasági elnökké az Országgyűlés hétfőn. Az Alkotmánybíróság elnöke, aki a tisztségre egyedüli jelölt volt, 134 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. A szavazólapot 147 képviselő vette fel. A 139 érvényes voks közül Sulyok Tamás 134-et kapott, öten nemmel szavaztak, hét érvénytelen szavazat volt.
A szavazás előtt a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői kivonultak az ülésteremből. A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Sulyok Tamás letette államfői esküjét. Sulyok Tamás március 5-én lép hivatalába, ő lesz a hetedik köztársasági elnök a rendszerváltás után.

Megválasztása után elmondott beszédében az új államfő, aki az Alkotmánybíróság elnöke, azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni.
    Azt mondta, az állam, a nemzet létének alapfeltétele a kölcsönös bizalom az egyének és társadalmi csoportok között egyaránt. Az előítéletektől mentes kölcsönös bizalom a nemzet egységének alapja – tette hozzá.
    Sulyok Tamás közölte azt is, számára alapvető fontosságú alkotmányos alapértékek a nemzeti alkotmányos identitás és a népszuverenitáson alapuló államiság.
    A nehézségekkel küzdők, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek vagy magukról gondoskodni nem képesek, a szenvedők, az idős, a beteg, a magányos emberek mindig számíthatnak figyelmemre és támogatásomra – hangsúlyozta.
    “Minden cselekedetemmel azt az egységet szeretném kifejezni, hogy mi, magyarok egy több mint ezeréves történelemmel bíró, büszke, európai és a jogot minden eszközzel érvényesíteni elszánt nép vagyunk, s mindezt meggyőződésből, érzelmektől vezérelve és humorral átszőve vagyunk képesek megtenni” – fogalmazott.
    Elmondta, számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. Meggyőződése szerint a jog értékeket hordoz, ezért központi funkciója az egymással versengő értékek méltányos kiegyenlítése.
    “Számomra a politikai megközelítések főleg akkor és annyiban váltak érzékelhetővé, ha azok a közjog által meghatározott jogi keretrendszerben értelmezhetők voltak” – mondta. Kifejtette, alapvetően és elsősorban közjogi, alkotmányjogi problémákat tudta és tudja ezután is érzékelni abból a nagy rendszerből, amelyet a politika szóval szoktak leírni.
    Sulyok Tamás arról is beszélt, látható, hogy a jogállam jogilag korrekten definiált fogalma hogyan vész el, hogyan alakul át “eszményből bálvánnyá” a jelenlegi Európában a tisztán haszonelvű politikai megközelítés során.
    “Magyarságom, emberi létem alapvető mozgásformája. Anyanyelvem, kultúrám, családom, munkám, azaz mindenem ide kötődik” – fogalmazott, hangsúlyozva, “aki magyar, az európai is”.
    Elmondta, olyan Európát szeretne, ahol az értékek többet jelentenek az érdekeknél, ahol az uniós intézményekben elsősorban nem politikai, hanem jogi jellegű munka folyik.
    Úgy folytatta, nem léteznek a tagállamoktól független európai értékek, hanem a tagállami alkotmányos értékrendekből tud kifejlődni egy olyan európai értékrend, amelyik a tagállamokban közös.
    Sulyok Tamás a nemzeti alkotmányos identitást alapvetően alkotmányjogi tartalmúként írta le, amelyhez jogi, kulturális, világnézeti aspektusok is kapcsolódnak. Elmondta, “elődeink abbéli félelmei, hogy Trianon után feloldódunk a többi nép olvasztótégelyében, talán soha nem volt reálisabb, mint napjainkban”.
    Hozzátette: az identitás szorosan kötődik ahhoz a hagyományos társadalmi környezethez, amely a Kárpát-medencében az elmúlt évezredben kialakult, és amelynek megőrzése nemzeti lét egyik alapfeltétele. A nemzeti identitásnak szerves része a velünk együtt élő nemzetiségek identitása is – hangsúlyozta.
    Az új köztársasági elnök álláspontja szerint a szuverenitás fogalmilag oszthatatlan, ezért az Európai Unió tagállamai, így Magyarország sem szuverenitást, hanem hatásköröket ruház át az unióra, s mindezt azért teszi, mert azok közös gyakorlása hatékonyabb, mintha azokat a tagállamok maguk gyakorolnák.
    “Ugyanígy szilárd meggyőződésem, hogy jelenleg nincs egységes európai politikai nemzet, hanem kizárólag a tagállamok politikai nemzetei értelmezhetők államalkotó tényezőkként” – közölte. Rámutatott arra, a többi között ez az oka annak, hogy az Európai Unió nem állam, amint ezt az Európai Bíróság már 2013-ban is megállapította.
    Sulyok Tamás azt mondta, az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnöki intézmény is kívül esik az államhatalmi ágakon és ezt a kívülállást súlyponti kérdésnek tartja. Köztársasági elnökként is az alaptörvény által meghatározott keretek között, az ott definiált hatáskörökben, az alaptörvény értékrendje szerint elveimhez hűen, jogászként kívánok működni – jelentette ki. Jelezte, bizonyos hatáskörökben – például a kitüntetések, a kegyelmezés esetén – a lehető legszélesebb transzparencia híve.
    Jogászi pályáját úgy foglalta össze, hogy az a legszabadabb ügyvédségtől a legnemesebb alkotmánybírói munkáig terjedt. “Megadatott, hogy dolgozhattam a végeken és váraknál egyaránt” – tette hozzá.
    Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jog szeretetét és tiszteletét édesapjától és két bátyjától tanulta, és ezt továbbadta két gyermekének, akik szintén a jogászi pályát választották.
    Megköszönte feleségének, Zsuzsannának, hogy már ötven éve mellette áll, támogatja.