Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Szállításra váró feketefenyő rönkök a Keszthelyi-hegységben. Forrás: MTI/Varga György

Szerdán megjelent cikkében a G7 hívja fel a figyelmet arra (https://g7.24.hu/elet/20171107/a-klimavaltozas-javaban-pusztitja-a-magyar-erdoket-a-fenyoktol-es-a-bukkfatol-elbucsuzhatunk/), hogy a klímaváltozás miatt veszélyben vannak a magyar erdők, különösen a bükk és a fenyő tizedelődik, úgy tűnik: kezd nálunk is helyrehozhatatlan károkat okozni az emberiség lassú katasztrófája.

 A nyári átlaghőmérséklet változása 1981 és 2015 között.

A G7 felhívja a figyelmet arra, hogy sajátos klímája miatt Magyarország az egyik leginkább sérülékeny európai ország az éghajlatváltozás szempontjából. A ‘80-as évektől gyorsuló melegedés következtében a nyári középhőmérséklet 2 Celsius-fokkal nőtt. Az évszázad végére a nyári átlaghőmérséklet 4-5 fokkal lehet magasabb az 1971 és 2000 között mért átlaghoz képest, a nyarak valószínűleg szárazabbak lesznek, és egyre nagyobb területeket sújt majd az aszály. Amíg a mezőgazdaság terén inkább a jövő nyomasztó, az erdőknél már most megindult az egyre aggasztóbb pusztulás, ami legfőképp annak köszönhető, hogy a fák nem képesek gyorsan helyet változtatni, az erdőket nem trágyázzák, nem öntözik, nincs növényvédelem és a kártevők ellen sem lehet védekezni.

Az erdők sérülékenységi térképe 10 km-es térbeli felbontásban. A piros az igen erősen sérülékeny, a narancssárga az erősen sérülékeny, a citromsárga a közepesen sérülékeny, a világoszöld az enyhén sérülékeny, a sötétzöld a nem sérülékeny erdőterületeket jelzi. Forrás: Agratér projekt

A G7 hosszú és alapos tényfeltárásából néhány nagyon fontos részlet:

– Magyarországon több fafaj eltűnőben van, és harminc éven belül olyan klimatikus viszonyok lesznek, hogy az ország bizonyos részein fák nem tudnak majd létezni. Jelenleg Magyarország területének 21 százalékát borítják erdőt. Ez alacsonyabb a 42 százalékos EU-átlagnál, de jelentős előrelépés az 1945-ös 12 százalékos arányszámhoz képest.

– A fáknak éppen nyáron van a legtöbb vízre szüksége, amelyre a leginkább hatása van a klímaváltozásnak. Az egyre gyakoribb aszályok emiatt lehetnek végzetesek több fafaj számára.

– A klímaváltozás már a szárazságtűrő fafajokat is veszélyezteti. Erre jó példa a szárazságot leginkább tűrő fajok közé tartozó feketefenyő pusztulása a Keszthelyi-hegységben.

– A fenyők jobban megsínylik a szárazságot, mint a lombosok, mert kevésbé hatékonyan tárolják a vizet. Az egész országot érinti a lucfenyő pusztulása, amely lényegében teljesen el fog tűnni Magyarországról. A lucfenyőnek a betűző szú okozza a vesztét.

–A klímaváltozás miatt az összes hazai erdő klímazónája eltolódik. A bükkösből gyertyános-tölgyes klímaosztály lesz, a gyertyános-tölgyesből cseres, cseresből erdős sztyepp, ami pedig egyre inkább elsivatagosodik.

– A kutatók között konszenzus van arról, hogy a magyar középhegységek emblematikus fafaja, a bükk minden bizonnyal el fog tűnni Magyarországról a század végéig.

– A probléma súlyosságával állami szinten is tisztában vannak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által az éve elején publikált második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, amelyben az erdőket érintő kihívások között elsőként említi a klímaváltozást.

A teljes cikkért KATTINTSON IDE (https://g7.24.hu/elet/20171107/a-klimavaltozas-javaban-pusztitja-a-magyar-erdoket-a-fenyoktol-es-a-bukkfatol-elbucsuzhatunk/).