Sugóparti Hírek - Régészeti „helyszínelések” áprilisban

Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Április hónapban a Türr István Múzeum munkatársai, Andrási Réka régész és Sultis László régésztechnikus több száz-, illetve több ezer éves telepnyomokra bukkantak Baja környékén.

A bajai múzeum gyűjtőterületén nyilvántartott lelőhelyeken fellépő földmunkálatok, kisberuházások (bruttó 500 millió forint alatti) során, régészeti megfigyelést kell végeznie a területileg illetékes múzeumnak. Áprilisban Vaskút, Sükösd, Érsekcsanád határában, illetve Baján a Parti utcában láttak napvilágot különböző korszakú, egykor lakott települések részletei.

A vaskúti halmok közvetlen szomszédságában, egy szemestermény szárító kialakítása során, 180 cm mélyen fémművességre utaló jelenséget, egy salakkal teli gödörrészletet, illetve 220 cm mélységben több ezer éves, kora neolit kori (újkőkori) árkot sikerült megfigyelniük a bajai múzeum munkatársainak. Ezen korszak Magyarország területen a Kr. e. 6. évezred közepétől a Kr.e. 4300 körüli időkre tehető. Ez a telepnyom azért is örvendetes, mert évtizedekkel ezelőtt az egykori tárolók miatt már megbolygatták ezt a területet, így a korábbi kultúrrétegek sajnos elpusztultak. A gödörben a salakmaradványok vas és ezüst tartalmúak, melyek az anyagvizsgálatok során derültek ki. A pontos keltezésük a datáló értékű leletek hiánya miatt még nem egyértelmű. Az újkőkori árokrészletben pedig számos állatcsont, illetve a kora neolitikumra jellemző, nagyobb kerámiatöredék látott napvilágot.

Az árokrészlet, benne az állatcsontokkal és a kerámiatöredékkel

A neolit kerámiatöredék Az előkerült kohósalak maradványok egy része

Sükösd külterületén, egy öntözőrendszer kialakítása során szarmata település részletet sikerült dokumentálni a régészeknek. A szarmaták a Kr. u. 1. században jelentek meg a Dunától K-re eső területeken a Kárpát-medencében, s egészen a 4-5. századig jelentősek voltak ezen a vidéken. Ez időben uralták a Dunántúlt, Pannónia provincia területét a rómaiak, akik a szarmatákkal több alkalommal szövetkeztek, de háborúztak is. A földmunkálatok során egykor tárolásra szolgáló gödröket, a települést övező árkok részleteit sikerült megfigyelni a szóban forgó korszakból. Az egyik árokrészletből egy szép őrlőkő töredék is előkerült. Dömötör József is segítette a munkát a feltárás alatt, aki már több soron bővítette lelkiismeretes munkájával a bajai múzeum régészeti gyűjteményét. A műszeres kutatás során egy 4. század közepére keltezhető, Constantinus dinasztia korabeli érme is előkerült.

Az egyik szarmata gödör részlete A régészeti telepnyomok (objektumok) ún. foltfotója

A 4. századi római érme

Az egyik objektum bontás közben

Baján, a Parti utcában épülő társasház energiaellátásának érdekében (a Bagolyvár szomszédságában), a vezeték helyének kialakítása alatt, egy késő középkori kori gödör részlete került elő, benne számos kerámiával és állatcsonttal. A földmunkálatok a nyilvántartott, középkori városmag területén zajlottak. Csupán egy 40-50 cm széles árokban tudtak a múzeum munkatársai megfigyelést végezni, viszont még ilyen kis területen is kerülhetnek elő régészeti leletek, ezért fontos a kisebb földmunkálatoknál is régészeti megfigyelést végezni.

A tapasztott aljú gödör részlete

Az előkerült kerámiatöredékek egy része

Az elmúlt napokban pedig Érsekcsanádon dolgoztak a régészek. A beruházás azért is volt különleges, mert a tavalyi évben előkerült vályogtemplom közelében zajlott a földmunka. A munkálatok során Árpád-kori és bronzkori településnyomokat sikerült dokumentálni. Továbbá, 12. századi magyar uralkodók érméi, veretek, illetve egy buzogánytöredék is előkerült. Egy harmadik korszakot is meg lehetett figyelni, hiszen egy jellegzetes szarmata ruhakapcsolótű, ún. fibula is előbukkant, mely minden bizonnyal méretéből adódóan egy kisgyermek ruháját kapcsolhatta.