Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

A közelmúltban egy bajai beruházás kapcsán próbafeltárást végeztünk, mely igen sok meglepetést tartogatott. Egy nagy avar kori temetőt, egy késő középkori-kora újkori, illetve egy egyelőre ismeretlen korú telepet (feltételezések szerint a temetőhöz tartozó, avar kori település maradványa lehet) sikerült dokumentálnunk. A kutatás keretében összesen 10 sírt tártunk fel, amelyek nagyrészt bolygatott, rablott sírok voltak, mégis szép számmal kerültek elő leletek, például vaskések, vascsatok, bronzcsat, gyöngyök, fülbevalók, gyűrű, orsógomb, edény, kisebb veretek, nyílhegy.

Az első lelet, amelyet dokumentáltunk az első feltárt sírban egy ún. omega fibula (ruhakapcsoló tű) volt. Ez alapján azt feltételeztük, hogy egy szarmata temetőről van szó, hiszen az ő hagyatékukban fordul elő ez a római kori fibula. A temetkezési szokások és a későbbiekben előkerült leletek ezt megfácolták. Nem ritka, hogy avar kori temetőkben fel-felbukannak római kori ruhakapcsoló tűk, ez esetben is erről van szó.

A sírok ÉNy-DK-i tájolásúak voltak, továbbá enyhén lekerekített sarkú, téglalap alakú sírgödröket alakítottak ki. Némelyik sír igen mélyen helyezkedett el, a mai felszíntől mérve 2,5–3 méterre jelentkezett a sírgödör alja. Két temetkezés esetében már a talajvíz is megjelent, így kihívások elé állítottak bennünket, de sikerült megmenteni és megfigyeléseket is végezni ezeknek a síroknak az esetében is. Két temetkezésben ételmelléklet is megfigyelhető volt az elhunyt lábánál, továbbá szintén érdekes jelenség volt, hogy az egyik sírba két elhunytat is helyeztek, egymással szemben.

Többségében női, de férfi temetkezés is előfordult, illetve egy gyermek sírt is találtunk. Több alkalommal volt megfigyelhető a kerevet, deszkakoporsó nyoma, de cölöpszerkezetes sírok is dokumentálhatóak voltak, ami azt jelenti, hogy cölöpök tartottak valamilyen deszkafedelet, ez alatt pedig deszkakoporsóban lehetett az elhunyt. Izgalmas adatokkal gazdagodott Baja népvándorláskori régészete!- írta a Türr István Múzeum közösségi oldalán.