Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Hamarosan új színfoltja lehet Újvárosnak, hiszen a Kodály utca – Völgy utca találkozásánál lévő eddig szinte kihasználatlan területre egy minierdőt fognak ültetni. De lássuk mit ír erről a 10 millió fa Baja csoportban Görgei – Reiner Rita főszervező, a közösség bajai vezetője:
Kezdem a legelején: ültessünk, de mit és hová? Faültető civil szervezet lévén telepítünk, ám tevékenységünk feltétele a területek feltárása is, ahol sok csemete elfér, mert szükséges és indokolt a zöldfelület növelése. Ezen a ponton két remek ötlet kapcsolódik össze, ugyanis Alapítványunk őszi, Éljen az Élet kampánya szerint idén az elmúlt 2 évben született bajai gyermekek erdejét, egy 360 csemetét magába foglaló, városi minierdőt ültetünk, Miyawaki erdő formájában.
Mi is a városi minierdő?
Akira Miyawaki (1928–2021) japán botanikus, ökológus az 1970-es évektől kezdve kutatta, eredményei alapján létrehozta és alkalmazta a természetes folyamatok előtérbe helyezésén alapuló erdészeti módszert. Az általa kidolgozott módszerrel létrehozott minierdők gyorsan betöltik ökológiai szerepüket: gyorsabban nőnek, oxigénkibocsátó-képességük hatványozottabb a hagyományos erdőkéhez képest. A módszer elvének alapja szerint a lakótelepi homoktalajt kicseréljük tápanyagban gazdag termőföld, érett marhatrágya és komposzt keverékével, amely keverék elengedhetetlen a csemeték növekedéséhez. A tájra jellemző fa- és cserjefajokat (esetünkben 18 faj) ültetünk, 3 darabot négyzetméterenként, majd a kiszáradás és gyomosodás elkerülése érdekében gazdagon mulcsoljuk a területet.
Miyawaki módszere mára az egész világon elterjedtté vált: Japán után Belgium, Franciaország, Hollandia, India, Nagy-Britannia, Thaiföld és az Egyesült Államok közterületein hoztak létre városi minierdőt, legutóbb hazánkban (a Tabánban) tavasszal a FŐKERT telepített. Az ország második Miyawaki erdejének helyét Baján, épített környezetben, a Kodály utca fordulójában találtuk meg.
A 120 négyzetméretes erdő ideális megoldás lesz a betondzsungel sugározta hő csökkentésére, levegőszűrésre, környezetének párásítására. Továbbgondolva a telepítést, a jövőben padokkal egészítjük ki az erdőt, igazi közösségi térré, pihenőhellyé alakítva azt.
Lássuk a kialakítás lépéseit!
Kitűzést követően a talajcserét november harmadik hetében ejtjük meg. Markoló dolgozik majd a kiemelésen, jó néhány fordulóval teherautók hozzák-viszik a földet. A szükséges munkafolyamattal kapcsolatosan kérjük és köszönjük a lakosok türelmét! November 27-én, szombaton tartjuk a beültetést, kisgyermekeket várunk a feladatra, kis testsúlyuk ugyanis kevésbé tömöríti a talajt, véletlenszerű ültetésük tudja leginkább leutánozni az erdei ’szórást’.
Mely fajokat fogjuk ültetni?
Térségünkben egyre inkább jellemzőek a hosszan tartó száraz időszakok, a kevesebb és ritkán jelentkező csapadék, eszerint alakul környezetünk növényzetének összetétele is. Előnyben részesítjük tehát a szárazságtűrőbb fajokat. Az alábbi őshonos, 2 éves, 30-60 cm magas csemetéket fogjuk ültetni:
Lombkoronaszint: kocsánytalan tölgy, vadkörte, vadcseresznye, korai juhar, mezei juhar, tatárjuhar, vénic szil, mezei szil, gyertyán, japán juhar, virágos kőris, kislevelű hárs, bugás csörgőfa.
Cserjeszint: galagonya, veresgyűrű som, mogyoró, fagyal, kecskerágó
A virágzó, gyümölcsöt érlelő fajok kiválasztásával szempont volt egyéb életközösségek támogatása is, így a minierdő rendszert alkotva madarak, emlősök, rovarok tökéletes táplálkozó, búvó- és szaporodó helye is lesz. Ültetés után fagyvédelmi okokból, a száradás és gyomosodás megakadályozása érdekében szalmával takarjuk, mulcsozzuk a talajt, hálóval akadályozzuk meg annak elhordódását. Végezetül pedig karámrendszer kiépítésével válik ’kerekké’ a minierdő.
