Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

2025. március 1-jén újra megrendezik Baján az alvégi bunyevác népcsoport hagyományos
télűző farsangi eseményét, a Maszkajárást. A programok szervezése során a szervező Türr
István Múzeum és Bácskai Művelődési Központ különös figyelmet fordít a program autentikus
jellegére, a hagyományápolásra.
A gyermekek részére ismeretterjesztő néprajzi programokkal készülnek:
megismerkedhetnek a Maszkajárás hagyományaival, a télűző bunyevác népszokás
eseményének négy fő alakjával, autentikus jelmezekbe bújhatnak, kézműves foglalkozásokon
vehetnek részt. A rendezvény napján, március 1-jén is több népszerűsítő, élménypedagógiai
foglalkozással készülnek a gyermekeknek. Délelőtt 10 és 12 óra között kézműves foglalkozások
lesznek a Bácskai Művelődési Központban. A Szentháromság téren felépített népi játszótér 14
órától várja a családokat.
A színpadi programok 16 órakor kezdődnek. Fellépők: Csurai Attila és tanítványai,
Sükösdi Danubia Tamburazenekar, Érdi „Igraj Kolo” Hagyományőrző Táncegyüttes, Dusnoki
Biser Táncegyüttes, Bunjevačka „zlatna grana” Kulturális Egyesület, Bácska Tamburazenekar,
Čabar zenekar.

A Maszkák felvonulása az élő hagyományhoz hűen 16 órakor indul az alvégi Čitaonica
elől (Szabadság utca 84/b). A menetet kísérők a zenészek és táncosok kíséretében vonulnak be
a főtérre, ahol aztán együtt jókedvű mulatozással szimbolikusan elűzik a telet. A maszkákhoz
csatlakozni lehet induláskor, vagy akár útközben is.
A szabadtéri programot a Zabavna Industrija zenekar koncertje zárja 19 órától, ezzel
párhuzamosan a Bácskai Művelődési Központban táncházat tartanak a Čabar zenakar
kíséretével. A Szentháromság téren hagyományos, változatos étel- és italkínálattal készülnek
a szolgáltatók.
A rendezvény megvalósításában együttműködő partnerek:
Baja MJV Önkormányzata
Türr István Múzeum és Bácskai Művelődési Központ
Bajai Horvát Önkormányzat
Bácskai Horvátok Kulturális Központja
Keresztény Olvasókör Bunyevác Kulturális Intézet
Bács-Kiskun Vármegyei Horvát Önkormányzat

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR

A bunyevácok Dalmáciából és Hercegovina vidékeiről települtek be az 1700-as években a török
hódoltság alatt lévő Magyarország elnéptelenedett területeire. A bunyevácok farsangi
alakoskodó népszokása a Maškare, magyarosan a maszkajárás.
A hagyományról az első írásos említések 1903-ból származnak. Az elmúlt század elején
még minden évben húshagyó kedden hangos volt a város a maszkáktól.
Míg a mohácsi busójárás hagyománya közismert, a bajai farsangi alakoskodó
népszokásról sajnos csak kevesen tudnak, az elmúlt három évtizedben feledésbe merült.
A maszkajárás Sokcsevits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi
Intézetének tudományos főmunkatársa kezdeményezésére és javaslatára Baja város és a Bajai
Horvát Önkormányzat támogatásával újult meg. A szervezők különös figyelmet fordítanak arra,
hogy a népszokás autentikus alapokon éledjen újjá.

A négy alapfigura a medve és a medvetáncoltató (a bosnyák), a didák és a botos. A
medvéket láncon vezette egy-egy turbános, arcát kipirosító, piros kötényt és csizmát viselő
férfi, aki az egykori Osztrák-Magyar Monarchiába járó bosnyák medvetáncoltatókat idézte fel
keleties külsejével. Ők körbejárták a közönséget, és a medve a bosnyák felszólítására esetlenül,
igazi medve módjára táncolni kezdett, majd a nála lévő szitával jutalmat koldult. A didák öreg,
kicsit ördögszerű, púpos figura kötélből font ostort fog a kezébe. Ő folyamatosan zaklatja a
közönséget, a menyecskéket megölelgeti. Mind a medve, mind a didák a telet, a sötét erőket
jelképezi, a medvék befejezésül a földre vetették magukat és mozdulatlanná dermedtek, ezzel
a tél halálát ábrázolva. Végül a didákokat a botosok és a fiatalság elkergette, majd a zenekar
újra rázendített, és folytatódott még órákig a tánc, a veliko kolo. Az eredeti figurák alakjába a
bunyevácok öltöztek be, de a városi polgárság is jelmezt öltött, ők leggyakrabban
vándorcigánynak, fehér és fekete ruhás boszorkánynak álcázták magukat