Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Az adójogszabályok folyamatos módosításai következtében az elmúlt években jelentős számú magánszemély és vállalkozás döntött a bizalmi vagyonkezelés (bvk) létrehozása mellett. Ennek eredményeként 2023 nyarára gyakorlatilag megkétszereződött a Magyarországon nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelések száma. A gyors felfutás ugyanakkor együtt járt azzal is, hogy sok esetben a vagyonrendelők nem rendelkeztek kellő mélységű ismeretekkel a konstrukció működéséről és jogi következményeiről. Ez számos esetben vezetett hibás struktúrákhoz, nem várt adóterhekhez, illetve a pénzintézeti kapcsolatok során felmerülő értelmezési problémákhoz. Az alábbiakban olyan tipikus eseteket mutatunk be, amelyek átgondolatlanul kialakított vagy nem megfelelően működtetett bizalmi vagyonkezelések során gyakran előfordulnak.

A kezelt vagyontömeg nem rendelkezik önálló adószámmal

Első látásra pusztán technikai vagy adminisztratív kérdésnek tűnhet, azonban komoly jogi és adózási kockázatot hordoz magában, ha a kezelt vagyontömeg részére nem kerül igénylésre külön adószám. Ennek legjelentősebb következménye, hogy a vagyonkezelő nem képes maradéktalanul eleget tenni a kezelt vagyont érintő adóbevallási és esetleges adófizetési kötelezettségeknek. Emellett önálló adószám hiányában nem nyitható megfelelő bankszámla sem, ami ellehetetleníti a vagyon elkülönített kezelését.

A vagyonelkülönítési kötelezettség megsértése pedig végső soron a bvk egyik alapvető funkcióját, a hitelezői igényekkel szembeni védelmet gyengíti meg vagy akár teljes mértékben megszünteti. Ingatlanok vagy üzletrészek bizalmi vagyonkezelésbe adása esetén ez különösen nagy jelentőséggel bír, hiszen ezen vagyonelemek értéke és jogi kitettsége különösen magas lehet.

„Adómentesnek hittem, mégis adót kell fizetnem”

A bvk kifejezetten hatékony eszköz lehet a vagyonelemek generációk közötti átruházására úgy, hogy az ne járjon többletadó-fizetési kötelezettséggel. A szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vagyonrendelő a vagyonát piaci értékre felértékelje, ezáltal csökkentve egy későbbi vagyonértékesítés adóterhét.

Ugyanakkor a bizalmi vagyonkezelés adósemlegessége nem automatikus, hanem szigorú feltételekhez kötött. Gyakori hiba, hogy a tervezés során ezekkel a feltételekkel nem számolnak megfelelően. A bvk-ban keletkező teljes hozam adókötelessé válik abban az esetben, ha a vagyonkezelő akár csekély összegű, nem pénzügyi jellegű bevételt realizál. Hasonlóképpen megszűnik az adómentes jelleg akkor is, ha a vagyonrendelő nem magánszemély, hanem gazdasági társaság. Ilyen esetekben a bvk által elért hozam a társasági adó szabályai szerint válik adókötelessé.

A kezelt vagyonelemek nem elkülönített számlán kerülnek nyilvántartásra

Noha jogszabály kifejezetten nem írja elő, hogy a kezelt vagyontömeg számára kötelező külön bankszámlát vagy értékpapírszámlát nyitni, a gyakorlatban ez elengedhetetlen a jogszerű és biztonságos működéshez. Ennek ellenére előfordul, hogy gondatlanságból vagy költségtakarékossági megfontolásból a vagyonkezelő saját számláin kerülnek jóváírásra a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök. Ez a megoldás azonban súlyos kockázatokat rejt magában.

Jogi szempontból igenis fontos, hogy a számla a vagyonkezelő saját adószámán vagy a kezelt vagyontömeg adószámán kerül megnyitásra. Amennyiben például a vagyonkezelővel szemben adótartozás miatt végrehajtási eljárás indul, az elkülönítés hiánya esetén fennáll annak a veszélye, hogy a végrehajtási cselekményeket a kezelt vagyonra is kiterjesztik. Az ilyen helyzetek utólagos rendezése jelentős adminisztratív és jogi erőforrásokat igényel.

Emellett a számlák tényleges tulajdonosának helyes meghatározása egyre nagyobb jelentőséggel bír a banki compliance ellenőrzések során. A tényleges tulajdonosok hibás feltüntetése akár pénzmosás elleni intézkedésekhez, így például számlabefagyasztáshoz is vezethet. Nem elhanyagolható az sem, hogy a pénzeszközök és értékpapírok nyilvántartása a vagyonkezelő vagy a kezelt vagyon könyveiben történik-e. A két rendszer összekeverése súlyos adózási következményeket vonhat maga után.

A vagyonrendeléskor nem került megfelelően dokumentálásra a piaci érték

A korábbi szabályozás nem tette kötelezővé a vagyonértékelés elkészítését a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon vonatkozásában. Ez azonban nem jelenti azt, hogy annak hiánya ne járna komoly kockázatokkal. A kedvezményezetti kifizetések adómentessége ugyanis attól függ, hogy a vagyonrendeléskori értékhez képest keletkezett-e értéknövekedés.

Amennyiben a vagyonrendelő nem rendelkezik a vagyonrendelés időpontjához közeli, hiteles dokumentációval alátámasztott piaci értékeléssel, egy későbbi adóellenőrzés során nehéz helyzetbe kerülhet. Utólag rendkívül nehéz hitelt érdemlően bizonyítani egy korábbi piaci értéket, így az ilyen dokumentáció hiánya jelentősen gyengíti a vagyonrendelő pozícióját egy esetleges adóvitában. Ingatlanok, üzletrészek vagy más jelentős értékű vagyonelemek esetében ez a kérdés különösen hangsúlyos.

„Akkor most az enyém a vagyon vagy sem?”

Bár a vagyonrendelő bizonyos esetekben megőrizheti a vagyon feletti kontrollt, különösen akkor, ha önmagát vagy általa alapított társaságot jelöl ki vagyonkezelőként, a vagyon jogilag már nem minősül saját vagyonának. Ennek megfelelően azzal saját belátása szerint, megfelelő jogcím és dokumentáció nélkül nem rendelkezhet.

A vagyonkezelő a vagyont a kedvezményezettek érdekében, a vagyonkezelési szerződés rendelkezéseinek megfelelően köteles kezelni. Akkor is be kell tartania a vagyonkezelési elveket, ha a vagyonrendelő egyben kedvezményezett is. A kedvezményezetti kifizetések csak akkor teljesíthetők jogszerűen, ha azok összhangban állnak a vagyonkezelési szerződéssel, és az elfogadott mérleg megfelelően alátámasztja azokat.

Adózási szempontból szintén lényeges kérdés, hogy a kifizetés tőke vagy hozam terhére történik-e, milyen rokoni kapcsolat áll fenn a vagyonrendelő és a kedvezményezett között, valamint mennyi idő telt el a vagyonrendelés óta. Ezek a körülmények együttesen határozzák meg a kifizetések adójogi megítélését, ezért minden egyes kifizetés előtt gondos mérlegelés szükséges.

Mit érdemes tenni a kockázatok csökkentése érdekében?

Nem elvárható, hogy egy vagyonrendelő vagy vagyonkezelő folyamatosan és naprakészen kövesse a jogszabályi környezet minden változását. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a bizalmi vagyonkezelési struktúrába rendszeres ellenőrzési pontok kerüljenek beépítésre.

A felülvizsgálat szempontjából különösen alkalmas időpont minden év május 31-e, illetve az azt megelőző időszak. Eddig az időpontig köteles a vagyonkezelő a kezelt vagyontömeg beszámolóját elkészíteni és az adóbevallásokat benyújtani. Ez a beszámoló szolgál alapul a kedvezményezetti kifizetésekhez is. A határnap megfelelő alkalmat teremt arra, hogy a bvk érintettjei áttekintsék, illetve szakértőkkel átvizsgáltassák a konstrukció jogszabályi megfelelőségét, valamint szükség esetén korrigálják a korábban elkövetett hibákat.

Összefoglalás

A bvk hatékony és rugalmas eszközt jelenthet a családi vagyon hosszú távú megőrzésére és generációk közötti átadására, azonban csak abban az esetben, ha a konstrukció jogilag és adózási szempontból is megfelelően kerül kialakításra és működtetésre. Az adószám, a vagyonelkülönítés, a számlakezelés és a vagyonértékelés hiányosságai nem csupán adminisztratív problémákat, hanem súlyos adó- és jogkövetkezményeket is eredményezhetnek. Kiemelt jelentősége van annak, hogy a vagyonrendelő tisztában legyen azzal, milyen mértékben és feltételek mellett gyakorolhat kontrollt a vagyon felett. A kedvezményezetti kifizetések adózása minden esetben egyedi mérlegelést igényel, figyelembe véve a kifizetés jogcímét és időzítését. A jogszabályi környezet folyamatos változása miatt elengedhetetlen a rendszeres felülvizsgálat és a megfelelő dokumentáció fenntartása. A bizalmi vagyonkezelés előnyei így hosszú távon is megőrizhetők és biztonsággal érvényesíthetők.