Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
A kétszintes főépület, melyet a köznyelv csak Ganz-gyárként emleget, a XIX. század elején épült, akkor még sóháznak. Később, a kiegyezést követő években alakították át királyi ménteleppé. Stílusa klasszicista és eklektikus. A második világháborút követően vásárolta meg a Ganz, ekkor alakították át székházzá, óvodává és étteremmé, az istállókból tanműhely és szerviz lett. A rendszerváltást követő években aztán a gyár tönkrement. 2010-ben akkori tulajdonosi döntés követően kettéosztották az ipartelepet, így kapta meg a jelenleg eladó ingatlan a Kölcsey utca 37. számot.
Azt beszélik, hogy ebben a pincében, amely annyira titkos, hogy a lejáratával kapcsolatban sincs semmilyen ismert feljegyzés, fegyverek vagy Baja kincsei lehetnek. A pincét sajnos nem, az előkertben kialakított két bunkert viszont felfedeztük:
„A tenyészméneket a hátul működő istállóban tartották és katonáknak, a szomszédos huszárlaktanyának, valamint gazdáknak adták ki fedeztetésre. Például, ha egy gazda Bácsalmáson szerette volna fedeztetni a lovait, akkor bejött két hétre a méntelepre, hogy összeszoktassák a csődörrel. Egy csődör kezelése nem egyszerű, ezért volt szükség a szoktatási időre. Utána egy meghatározott időre elvihette. A fedeztetést követően visszahozta, és elszámolt vele a hatóság felé.” – teszi hozzá Hedrich István.
Néhány hete az Index újságírója felfedezte az ingatlanhirdetések között az egykori méntelepet:
Ez valójában csak egy próbálkozás. Ha véletlenül jönne olyan vevő, akinek komoly tervei vannak az épülettel, legyen az önkormányzat, vagy magánbefektető, akkor szívesen eladnám. Addig is bármilyen civil szervezetnek kiadnám hasznosításra, nem a profit lebeg a szemem előtt – válaszolta kérdésünkre a tulajdonos, majd hozzátette: A helyi önkormányzatnak igazi kulturális érték lehetne. A falak jó állapotban vannak, ezért nagyrészt csak a technikai hátteret kellene javítani, a fűtést, világítást korszerűsíteni. Ha más nem lesz, akkor én fogom szakaszosan renováltatni, csak akkora léptékekről beszélünk (az épület hasznos alapterülete 3500 m2), amit pályázati forrás nélkül lehetetlen lenne finanszírozni.
Hedrich István saját bevallása szerint befektetés céljából vásárolta meg az ingatlant, majd elkezdte a felújításhoz szükséges engedélyek beszerzését. Eközben szép lassan beleszeretett az épületbe, most már meg is tartaná.
Nem olyan régen a beázást szüntette meg Hedrich István a tetőtérben, de ezt is csak azért tehette, mert állagmegóvásnak minősült.
Az ingatlanhirdetésre egyébként két komoly érdeklődő jelentkezett, de az utolsó centiken meghiúsultak az üzletek – tudtuk meg a kecskeméti vállalkozótól. Az egyikük egy speciális igényű, idősek ellátását végző egészségügyi centrumot szeretetett volna kialakítani. A célcsoport a német nyugdíjasok lettek volna, akiket egy túra keretében hoztak volna Bajára a Dunán, hogy aztán a helyi kórházzal kötött megállapodásnak köszönhetően vizsgálatokat végezzenek rajtuk.
Addig, amíg nem talál új, felelős gazdára a sokat látott ingatlan, Hedrich István gondoskodik róla. Eltávolítja a viharban megtépázott fákat, figyel a betörő vandálokra, akik a minap éppen az ablaküvegeket törték ki szerte az épületben.
Galéria:
hozzászólok