Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az ünnepségen ismertette, hogy európai uniós pályázatokból a Kiskunsági Nemzeti Parkban (KNP) 3 milliárd forint értékben tudtak fejleszteni, beruházni. Közlése szerint, ebből a Natura 2000-es területeken, öt helyszínen bemutató központok épültek 430 millió forint összegben, a többit élőhely fenntartásra és kezelésre fordították.
Virágzó árvalányhaj Fülöpháza határában a 40. éves Kiskunsági Nemzeti Park területén.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Fazekas Sándor kiemelte, hogy 2020-ig további 46 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg, amelyből a Kiskunsági Nemzeti Park területe 3,6 milliárd forinttal részesül. Elindult a nemzeti parki termékek készítése, reklámozása azért, hogy a táji adottságoknak megfelelő élelmiszereket, kézműves munkákat, népi iparművészeti termékeket láthatóvá tegyék. A park területén 15 termelő 52 terméke tartozik már ebbe a körbe – mondta.
A Hungarikum Bizottság elnökeként kiemelte, büszke arra, hogy a KNP területén olyan fontos hungarikumok vannak jelen, mint a kalocsai és a szegedi fűszerpaprika, a magyar szürke szarvasmarha, valamint a kecskeméti barackpálinka. Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója a fejlesztések közül kiemelte az izsáki Kolon-tó melletti beruházást, ahol 1 milliárd forintot fordítottak élőhelyfejlesztésre. Az igazgató bejelentette: a közeli jövőben Izsák egy tájegység központ lesz, és a park saját vagyonának a kezelése is a kisvárosban lévő központban történik majd.
Ugró Sándor hozzátette: a túzokdörgés, a darules és a különleges virágok nyílása sok-sok látogatót vonz a KNP területére. A Kiskunsági Nemzeti Parkot 1975. január 1-jével alakították meg 30 ezer hektár területen. A nemzeti park területe a mai állapot szerint már meghaladja az 50 ezer hektárt, Bács-Kiskun, részben Csongrád, Pest, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyére terjed ki. 150 védett és fokozottan védett növény, valamint nagy számú védett és fokozottan védett állat élőhelye.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Tucatnyi védett növény- és állatfaj elterjedésének kedvez a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) most befejeződött európai uniós projektje, amelynek keretében öt tájegységben vizes élőhelyeket és gyepeket állítottak helyre. Az egyéves programot a Környezet és Energia Operatív Program 212 millió forintos támogatásával az öt dél-dunántúli tájegység kilenc Natura 2000 és négy országos jelentőségű védett területén valósították meg – közölte a nemzeti park csütörtökön az MTI-vel.
A beavatkozásokat Szársomlyón, a drávaszentesi mocsárréten, a barcsi borókás területén, a dunaszentgyörgyi láperdőn és a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzetben végezték el több mint száz hektáron. A Szársomlyói Természetvédelmi Területen a sziklagyepet és a löszgyepet veszélyeztető invazív bálványfa, akác terjedését akadályozták meg irtással, a Dél-Mezőföldön a gyűrűsi löszvölgyek területén hathektárnyi szántót alakítottak át, és 3,8 hektárt alakítottak vissza gyeppé.
A rekonstrukció számos védett faj megtelepedését és elterjedését segíti. A Dél-mezőföldi löszvölgyek, ahol a legnagyobb beavatkozás történt, a fokozottan védett tátorján élőhelye. A most kialakított gyepes védőzóna megakadályozza a gyomirtó szerek bejutását a területre, és a szántás okozta erózió sem veszélyezteti tovább a gyepeket – mondta Parrag Tibor, a DDNP természetmegőrzési osztályvezetője az MTI-nek. Szársomlyón a bálványfa visszaszorítása mások mellett a magyar kikerics, borzas szulák, a magas borsó élőhelyén javít, és a gyephelyreállítás a haragos siklónak is kedvez – tette hozzá.
A Rigóci-tavak a kis vízi csibe, a fokozottan védett cigány réce, a bakcsó, réti sas, fekete gólya fontos táplálkozó területe, a drávaszentesi mocsáron él mások mellett a tavaszi tőzike, kockás liliom, a sekély vizes területek pedig a vonulási időszakban a parti madaraknak lehet táplálkozó helyük.
Az osztályvezető szerint a vizes élőhelyeken a beavatkozások hatása viszonylag gyorsan megmutatkozik, a kislile megjelenését már most észlelték a nemzeti park munkatársai. A löszterületeken lassabban, 4-5 év alatt alakulhatnak ki természetes gyepek.
