Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Zászlóavató ünnepségre került sor március 26-án szombaton délelőtt Baján a Szentháromság téren. A polgármesteri hivatal előtti kandelábereken ugyanis elhelyezték a hat Baján élő népcsoportok lobogóját. Így a bunyevác, cigány, a magyarországi horvát, magyarországi német, székely, és szerb zászlót. A magyar lobogó pedig eddig is kint volt a polgármesteri hivatal homlokzatán az európai uniós társaságában. Melléjük került nem rég a városi zászló, a székelyt viszont levették, alkalmilag pedig sajnos a gyászlobogót is láthatjuk.
Amit a Baján élő népcsoportokról tudni kell:
BUNYEVÁCOK
A bunyevác népesség római katolikus vallású délszláv népcsoport, akik a török kiűzése után a ferences szerzetesek közvetítésével Dalmácia és Hercegovina területéről kerültek a Bácskába, Bajára és a Baja környéki településekre.
A nem régen Baján szobrot kapott Ivan Antunovič kalocsai püspöknek hatalmas szerepe volt a bunyevácok identitásának megőrzésében.
Szellemi kulturális örökségük részeként napjainkban is éltetik az ún. kraljice, vagyis a pünkösdi királyné-járás énekes népszokását, valamint a dužijanca nevű aratóünnepséget. Napjainkban nagy sikerrel újra felelevenítették a Maškre – Maszkajárás alakoskodó farsangi népszokást.
Bunyevác származású híres emberek a teljesség igénye nélkül: Kricskovics Antal koreográfus, Obádovics József Gyula, a matematikai tudományok kandidátusa, Baja város díszpolgára, Latinovits Zoltán, színművész. A bunyevácok autentikus népzenéje, táncaik, viseleteik, ételeik a Bácskában nagyon népszerűek, nemcsak a bunyevácok körében. A Keresztény Olvasókör Egyesület talán Magyarországon a legnagyobb bunyevác központ, ahol őrzik az elődök szellemi és kulturális örökségét.
CIGÁNYOK
A magyarországi cigányság egyes csoportjai nyelvük és foglalkozásuk szerint különültek el egymástól. A főként fatárgyak készítésével foglalkozó ún. beás cigányok Románia területéről vándoroltak nagyobb tömegben Magyarországra a 19. század második felétől, amikor a cigányrabszolgaságot eltörlő törvényeket ott meghozták. Baja környékén népesebb cigány közösségek Szeremlén és Sükösdön telepedtek meg, főként teknővájással foglalkoztak, a Nagybaracskán élők pedig emellett vályogtéglát készítettek és madzagot szőttek.
A cigányság körében, elsősorban a római katolikusoknál, erős a Mária-tisztelet. A Mária kegyhelyeket keresik fel a cigányok a nagyobb ünnepeken.
1971. április 8-án ült össze az I. Roma Világkongresszus. A különböző cigány népcsoportokat képviselő jelenlévők elhatározták, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, és a nemzetközi közéletben közösen lépnek fel. Döntés született a cigányság nemzeti jelképeiről: elfogadták a zászlót, a himnuszt és az Opre Roma! – „Fel, cigányok!” jelmondatot.
HORVÁTOK
A horvátok rendkívül változatos kulturális háttérrel rendelkeznek, ami tükröződik a magyarországi horvátok esetében is. Összességében elmondható, hogy a Drávától északra, tehát a mai Magyarország területén élő horvátok esetében, a különböző horvát népcsoportok eredete a török időkre nyúlik vissza, de a Dráva mentén már az Árpád-korban is éltek. A 18-19. század fordulóján már több térség falvai voltak többségében vagy egészében horvátok. A nemesség egy része is horvát volt: Latinovitsok, a Rudicsok, a Mamitzsicsok, a Vidákovicsok, a Piukovicsok.
Napjainkban élő, szoros kapcsolatot tartanak fenn az anyaországgal. Baja testvérvárosa Labin, Biograd.
A Bácskai Horvátok Kulturális Központja, a Bunjevačka „zlatna grana”, általános iskolák, óvodák, zenekarok őrzik, adják tovább a magyarországi horvátok élő, Baján és környékén olyannyira népszerű szellemi kulturális örökségét.
NÉMETEK
Több mint ezer éve élnek németek a Kárpát-medencében. A kalocsai érsekek a 18. század első felében több hullámban telepítettek német lakosokat Hajósra és a szomszédos falvakba elsősorban Baden és Württenberg környékéről. A szorgalmas német kézműveseknek és kereskedőknek a középkoriban jó néhány magyar város iparosodásában és fejlődésében nagy szerepük volt.
A magyarországi németek legnagyobb számban Baranyában, Tolnában és Bács-Kiskunban élnek. Baja, Hajós, Érsekhalma, Császártöltés, Nemesnádudvar, Sükösd, Harta településeken koncentrálódik a hagyományaikat példa értékűen őrző német ajkú lakosság.
A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, az egyik legfontosabb és országosan elismert oktatási, művelődési intézményük városunkban található. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a felnövekvő nemzeték élményszerűen szerezzen ismeretet a magyarországi németek történetéről, kulturális értékeiről. Szép példa erre az iskola udvarán felépített dereglye, az Ulmer Schachtel.
SZÉKELYEK
A székelyföldi Madéfalván 1764-ben több száz székely vesztette életét az osztrák császári csapatokkal szemben, a határőrezred felállítása és az adóztatás miatt tiltakozva. Ezt követően több ezer székely vándorolt a Kárpát-medencén túlra, Moldva és Bukovina területére. A menekült székelyeket Hadik András tábornok Bukovinában öt faluban telepítette le. Az 1700-as évek végén jött létre: Hadikfalva, Andrásfalva, Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva. Letelepedésük nem volt végleges, az 1800-as évek végén az Al-Duna mellé Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve községekbe települt mintegy 4 000 ember. Ezt a népességmozgást szokásosan kirajzásnak nevezik.
Később, a túlnépesedett területről a magyar kormány az 1941-ben Magyarországhoz visszacsatolt bácskai falvakba, az elmenekült dobrovoljácok házaiba költöztetett bukovinai székely családokat. A második világháború hadieseményei miatt Baja környékére 1945 elején érkeztek menekült bukovinai családok.
Ez év februárjában itt, Baján tekinthettük meg a Bekecs Néptáncszínház Keresztúton című előadását, amely a bukovinai székelyek kálváriáját mutatta be.
A Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége segíti a különböző településeken élő, székely hagyományokat őrző csoportokat. Népdalkörök, mesemondók, népzenészek, néptáncosok tartják életben és adják tovább ezt a gazdag kultúrát.
SZERBEK
A másfél évszázadnyi török hódoltság után Csernovics Arzén pátriárka vezetésével nagyobb számú görögkeleti vallású szerb telepes érkezett a 17. század végén a Bácskába, így Bajára is.
A városban három templomuk volt, ami vallásosságukra, valamint jelentős közösségükre utal. Baja város élén több szerb nemzetiségű bíró állt a 18. században. Ez egy olyan időszak volt a város közigazgatásában, amikor évente cserélődtek a város első emberei, a városi tanács összetétele pedig három nemzetiségű volt.
A mai napig őrzik hagyományaikat, kultúrájukat. Baja egyik ikonikus épülete a Szent Miklós tiszteletére emelt szerb ortodox templom. Ikonosztáza Teodorovity belgrádi ikonfestő 1793-ban készült alkotása. A város közepén áll a kis szerb templom és a kiscsávolyi városrészen a szerb temető kápolna, amit civilek mentettek meg az enyészettől. A környéken élő szerbek jeles közösségi eseménye Szent Miklós ereklyéinek átvitele, idén május 22-én lesz.
