Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
A magyar mezőgazdaság 21. századi újjászületése látható Mélykúton, ez a mi munkánk, a mi felelősségünk – jelentette ki Nagy István agrárminiszter Mélykúton a Bács-Tak cégcsoport víziszárnyasnevelő-telepének átadóján hétfőn.
Hozzátette: ahhoz, hogy biztonságban lehessen tudni a magyar állattenyésztést, a víziszárnyas-tenyésztést, ahhoz szükségesek ezek a fejlesztések.
Ahhoz, hogy ezek a beruházások megvalósulhattak, ahhoz az kellett, hogy a legnehezebb időben szülessen egy stratégiai döntése a magyar kormánynak, vagyis, hogy a beruházások oldalát a Közös Agrárpolitika stratégiai tervében a nemzeti társfinanszírozás mértékét a maximális, 80 százalékra emelték – mondta.
Ezzel a magyar kormány megháromszorozta a beruházásokra jutó forrásokat, megadta a történelmi feleletet a kor kihívásaira – mutatott rá.
Mélykúton az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb telepét adhatják át. A fejlesztéshez gratulált a cégcsoportnak, jelezve: ilyen léptékű fejlesztés nem valósulhatott volna meg az elkötelezett hazai vállalkozók nélkül, mint a Bács-Tak cégcsoport vezetői, akik építkeznek, beruháznak, a legmodernebb technológiákat alkalmazzák a fenntarthatóság, az innováció, és a minőség jegyében.
Nagy István közölte, hogy a telep közel 2 milliárd forint állami támogatással valósult meg, és több mint egy egyszerű állattartó telep: a minőség, a biztonság, a járványvédelem, és az állatjólét egységes rendszere.
“Új mérce az állattenyésztésben” – fogalmazott a miniszter, hozzátette: évente akár 1,2 millió kacsát tudnak felnevelni, a 30 ezer négyzetméternyi nevelőfelületen, ahol az állatjólétet, az etetés, itatás, hőmérsékletszabályozás és szellőztetés automatizálása biztosítja.
A zárt technológia, és a szigorú higiéniai előírások pedig a maximális biztonságot garantálják
– ismertette. Nemzetközi mércével is a legszigorúbb szabályokat vezetik be, hogy ezzel is biztosítsák a termelés átláthatóságát, valamint a magyar élelmiszeripar legfontosabb értékeit: a minőséget és az élelmiszerbiztonságot.
Mindez nem csak a térségnek ad újabb lendületet Nagy István szerint, hanem tovább erősíti a magyar baromfiágazatot is, amely nem csak a belföldi ellátásban tölt be meghatározó szerepet, hanem jelentős export árualapot is biztosít. Kitért arra, hogy a piaci helyzet megtartásához további erőfeszítések szükségesek.
“Csak akkor építhetünk erős és válságálló szektort, ha folyamatosan fejlesztünk”
– fogalmazott. A magyar kormány ebben is támogatja az állattenyésztőket, beleértve a baromfitartó gazdálkodókat is.
Ennek alátámasztására kiemelte: 2015-óta 9 telephely-fejlesztést célzó pályázatot indítottak, tíz év alatt, 2025 júliusig 365 milliárd forintot fizettek ki állattartó gazdaságoknak, telephelyeik fejlesztésére, ez 3300 beruházást jelent.
Ezért szerte Magyarországon megújuló és vadonatúj telepeket lehet látni – mondta. A baromfitartó telepek fejlesztésére 167 milliárd forintot fordítottak, ami több mint 500 baromfitelep megújítását segítette. Ezek közül 85 volt víziszárnyas-telep fejlesztése, amire 32 milliárd forintot költöttek közlése szerint.
A munka folytatódik: töretlenül biztosítják az állattartók-állattenyésztők támogatását a KAP stratégiai pályázataival is, tavaly hirdették meg az állattartó telepek beruházásainak támogatását, a támogatói döntések a kisebb léptékű beruházások esetében első körben megszülettek, 209 kérelmet támogattak, mintegy 10,7 milliárd forint támogatási összegben
– ismertette, jelezve: minden héten jelennek meg az újabb és újabb támogatói döntések.
A pályázatoknál széles volt a lehetőségek köre, lehetett pályázni új épületek kialakítására, eszközök, gépek beszerzésére, energetikai felújításra, állatjóléti beruházásokra, valamint a járványos állatbetegségek kockázatának csökkentésére is.
Kitért arra, hogy a kisebb léptékű, maximálisan 200 millió forint támogatást nyújtó pályázatnál 50 milliárd forint , a nagyobb léptékű, maximálisan 5 milliárd forint támogatást biztosító pályázatnál pedig 150 milliárd forint volt a keret.
A két felhívásra összesen 1857 pályázati kérelem érkezett, amelyekben összesen 860 milliárd forint támogatást igényeltek – közölte a tárcavezető, kiemelve: a számok egyértelműen jelzik az állattartók fejlesztési szándékait.
Mindent elkövetnek, hogy forrásokat átcsoportosítsanak, és minden érvényes pályázatot eredményesnek nyilvánítsanak, mert az szeretnék, hogy ezzel a magyar agrárium versenyképességét tudják növelni – mondta.
A Bács-Tak Csoport Magyarország egyik vezető víziszárnyas-nevelő és értékesítő cégcsoportja, mely zárt, vertikális integrációban dolgozik, azaz a keverék takarmánygyártástól a baromfinevelésen és feldolgozáson keresztül, az értékesítésig bezárólag mindent a csoporthoz tartozó cégek végeznek.
Tevékenységét Dél-Magyarországon végzi 17 telephelyen, illetve időszaktól függően 50-100 bérnevelővel áll szerződéses kapcsolatban. A foglalkoztatottak száma majdnem 500, emellett időszakosan 150-200 fő kölcsönzött munkaerőt is alkalmaz.
A csoport éves konszolidált árbevétele megközelíti a 20 milliárd forintot, évente közel 30 ezer tonna pecsenyekacsát és húslibát dolgoz fel, illetve értékesít. Az értékesítés közel kétharmada nyugat-európai export.
