2024. 30. Katalin, Kitti

Közélet

Rasztinán születettek találkoztak

Antal Tibor | 2017. Május 17. 00:13:17 | Utolsó frissítés: 7 éve

Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

 

Fotók:Antal Zsolt

 

Szombaton rendezték meg a Rasztinán (Harasztin) 1941 – 1944 között született bukovinai székelyek találkozóját stílszerűen a vajdasági településen. A Romániához tartozó bukovinai 5 székely falut (Andrásfalva, Hadikfalva,Istensegíts,Józseffalva, Fogadjisten)  államközi megegyezés keretében 1941-ben telepítették az akkor Magyarországhoz visszatért bácskai településekre az 1918 után betelepült  délszlávok (dobrovoljácok) házaiba, akiknek 1941-ben a visszacsatolt területről távozniuk kellett.

 

 

A Bácsszentgyörgytől légvonalban csak pár kilométerre délre a határ túloldalán lévő Rasztinára hadikfalvaiak kerültek, kb 180 család, és ezért a falut át is nevezték Kishadikfalvának, mint ahogyan más hasonló sorsú települések is nevet cseréltek a háborús évekre. Mint a kutatásokból kiderült, a 3 év alatt is rendkívül termékenyek voltak a családok, hiszen az első két évből fent maradt adatok alapján legalább 76 gyermek született, igaz sajnos akkor a gyermekhalandóság is gyakoribb volt.

 

Részlet a születettek listájáról

 

Sajnos a történelem úgy hozta, hogy 3 év múlva a székelyeknek  szinte mindenüket hátra hagyva menekülniük kellett az anyaországba a partizánok, és a visszatérő dobrovoljácok elől.

 

Részlet Sára Sándor dokumentumfilmjéből:

 

 

Az új otthonuk ezúttal a Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyéből kitelepített sváb családok házai lettek, ami kezdetben szintén sok feszültséget okozott. A rasztinaiak főként Tevelre kerültek és onnan szóródtak szét (például sokan Garára is kerültek). Őket, és leszármazottaikat hívták most meg több mint 70 év elteltével szülőfalujukba. Megtekintették  a templomot, és a temetőt – ahol sokuk felmenője nyugszik –  amit  Drobina Gábor regőcei származású, Zomborban szolgáló káplán mutatott meg a vendégeknek. 

 

 

A mai Rasztina egyébként a határnak köszönhetően egy kis zsáktelepülés, ahová csak egysávos út vezet be, és a lakossága folyamatosan csökken a 60-as évek óta. Az utolsó (2002-es) adatok szerint 411 lélek, túlnyomórészt szerbek lakják, holott fénykorában majd ezer lakosa volt. Ismerős történet ez a mai Magyarországon is.

 

 

 

 

 

.

 

 
 


hozzászólok