Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Olvasónktól kaptuk ezt a fotót szombaton, miszerint elkeseredett munkát folytatnak a Nagy – Pandúr – szigeten lakók a közelgő árvíz kárainak enyhítése érdekében. Elkeseredésüknek az egy egyik fő oka volt, hogy a szakemberek döntésére átvágták az erdős oldal felől védő nyári gátat, amit sokan a szigetet körbeölelő kerékpáros útként ismerhetnek. Ezen a nyíláson szombaton így már ömlött be a víz, ha viszont nem történik meg, még egy ideig szárazon maradt volna a sziget. Az átvágás szükségességének okairól ezt írta a város honlapján Nyirati Klára polgármester:
Tisztelt Lakosság!
A Dunán levonuló árhullám miatt a Nagy-Pandúr-sziget önkormányzati tulajdonú nyári gátjának átvágására került sor. Mivel ezt – az egyébként gyakran alkalmazott és indokolt – módszert számos (laikus) polgár megkérdőjelezte és megkérdőjelezi, vitatja azóta is különböző fórumokon, a következő tájékoztatást adom az ügyben:
A legalapvetőbb jogszabályi rendelkezések:
A Nagy-Pandúr-sziget területe a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet szerint a nagyvízi meder övezetébe esik, ahol a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vgt.) és a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet) foglalt rendelkezéseknek megfelelően lehet bármilyen tevékenységet végezni, többek között építményt elhelyezni is.
A Vgt. 24. § (1) bekezdése kimondja: a nagyvízi meder elsődleges rendeltetése a mederből kilépő árvíz és a jég levezetése.
A 83/2024. (III. 14.) Korm. rendelet 6. § (1) kimondja, hogy a nagyvízi meder természeti területként kezelendő oly módon, hogy az árvíz és a jég levezetésének elsődlegessége biztosított legyen.
A Vgt. 24. § (2)-(4) bekezdései szerint: A folyó nagyvízi medrét, továbbá a töltésnek az árvíztől mentesített oldalán lévő azon területet, amelyen fakadó, illetve szivárgó víz jelentkezhet, csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad kezelni, használni és hasznosítani. A nagyvízi mederben építményt elhelyezni az érintett folyószakasz mederkezelőjének hozzájárulásával lehet.
A nagyvízi mederben fekvő ingatlan tulajdonosa, illetve használója a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy más tevékenységet kizárólag saját felelősségére, az árvizek levezetésének akadályozása nélkül, a környezet- és természetvédelmi, valamint a kulturális örökségvédelmi előírások megtartásával folytathat.
Mindezeken túl a Nagy-Pandúr-szigeti nyári gát vízjogi üzemeltetési engedélye értelmében a Nagy-Pandúr-sziget nyári gátja 850 cm-es vízállásig véd, efölött maximum 900 cm-es vízállásig nyúlgátas magasítással védhető meg. Bár korábban magasabb tetőzés volt valószínűsíthető, azonban a mai napi információk szerint is 2024. szeptember 23-án 912 cm-es (±2 cm) vízállás várható, a tetőzés pedig várhatóan – az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése alapján – Bajánál 914 cm-es értéken várható (±7 cm), szeptember 24-én (kedden), hajnali 1 és reggel 7 óra között. Ez a védhető magasságot várhatóan 64 cm-rel, nyúlgátas megtámasztásnál 14 cm-rel (±7 cm) haladja meg.
A nyári gát átvágására, ill. az ott lévő műtárgy (áteresztő zsilip) kinyitására és így lassú víz-beengedésre annak érdekében van szükség, hogy a veszélyes áramlások elkerülhetők legyenek, ellenkező esetben a vonuló nagy erejű víz a nyárigátat – előre nem tervezhető helyen vagy helyeken – átszakíthatja, továbbá a víz átbukik a töltéskorona felett, ez hirtelen és szabályozatlan elöntéshez vezet, és ezzel sokkal nagyobb kárt okoz, akár kifejezett életveszélyt jelent a benn tartózkodók számára, mint a szabályozott beengedés.
A fizika törvényei szerint – és ezt az ADUVIZIG szakemberei is megerősítették – a Nagy-Pandúr-sziget öblözetében (azaz a védett oldalon) mindkét esetben (tehát a víz lassú beengedése nélkül is, akkor is, ha nem szakad sehol át a gát – hiszen a vízszint átbukik a töltésen, illetőleg a lassú beengedéssel is) ugyanakkora vízszint alakul ki, mint a Dunán.
A döntést addig kell meghozni, amíg beavatkozásra lehetőség van. Ennek a döntésnek legkésőbb szeptember 17-én meg kellett születnie, így volt csak lehetőség a biztonságos végrehajtására, ugyanis ekkor lehetett olyan állapotban (száraz gáton) dolgozni, hogy a lehető legnagyobb áteresztő képességű nyiladékot készíthessünk benne, továbbá a másik oldalról már a víz nyomása alatt álló töltést megbontani életveszélyes lenne, lett volna. A vízállás előrejelzés ekkor is 900 cm-t meghaladó (az előrejelzés bizonytalanságát is figyelembe véve jelentősen meghaladó) tetőzést mutatott. Mivel azóta is 900 cm-t meghaladó a tetőzés prognózisa, a döntés az idő próbáját is kiállta. A mai napon, valamikor dél előtt lépte át a 900 cm-t a vízállás (III. fokú készültség), vagyis még ha lenne nyúlgát is, ma 12:00 óra előtt kezdett volna betörni a víz a Nagy-Pandúr-szigetre, nekiállva a rombolásnak.
A fentiekre tekintettel a nagyvízi mederben elhelyezkedő ingatlanokon, valamint az árvízi töltésen várható károkozás minimalizálása érdekében a szabályozott beengedés, a lassú, kontrollált vízbeengedés – ahogy pl. 2013-ban is, úgy most is, és ahogy a Nagy-Pandúr-sziget 2024. szeptember 17. napján elrendelt kitelepítése is – szükséges és indokolt volt.”
