Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

A Dunára vonatkozó hatástanulmányok több területet is érintenek és külön foglalkoznak az új létesítmény kialakításának várható következményeivel, valamint a már működő Paks II hatásaival. Mi együttesen kezeljük a kettőt.

Paks II-vel jóval több hűtővizet eresztenek majd a Dunába. Az atomerőmű jelenlegi állapotában összesen 100 m3/s vizet vesz ki és ugyanennyi melegvizet vezet vissza a folyóba. A kiengedett víz 500 méteren belül 30 fokos. 2032-ig négy blokkal üzemel, majd a blokkok száma folyamatosan csökken, ezzel egyenes arányban a kiengedett hűtővíz mennyisége is.

Paks II. a tervezett ütemterv szerint 2025-ben indul el egy blokkal, viszont blokkonként 66 m3/s vízszükséglettel. 2030 és 2085 között már két blokkal, 132 m3/s hűtővíz-kibocsátással fog üzemelni. A kibocsátott melegvíz hőmérséklete 33 fokos lesz.

2032-ben a jelenlegi maximális 25,6 fokról 26,4 fokra emelkedik a Duna  becsült vízhőmérséklete. De az emelkedés nem áll le, annak ellenére sem, hogy egyre kevesebb blokkot vesznek majd igénybe. A becslések szerint 2085-re több mint 28,6 fok lesz az éves legmagasabb érték.

Ugyanakkor a hatástanulmány azt ígéri, hogy „… az üzemelés során … kedvezőtlen szituációk esetén sem fog a Duna vízkémiai és fizikai minősége megváltozni… a jelenlegihez képest”. Viszont azt is leszögezik, hogy az Atomerőműből a folyóba kerülő felmelegedett hűtővíz hatására meggyorsulnak a szervesanyag-lebomlás folyamatai, amelyek oxigénfogyasztással, oxigénelvonással járnak, ezeket a folyó elviekben ellensúlyozni képes.

A hűtővíz kibocsátási pontján megváltoznak a Duna áramlási viszonyai, ami pedig módosíthatja a vízben élő makrozoobenton- és a halközösség fajszerkezetét. Ez a hatás a tanulmány szerint hosszú távú, de kis jelentőségű lesz. Viszont a biztonság kedvéért és a halállomány védelmében a kibocsátási pont 250 méteres körzetében halászati és horgászati tilalmat javasolnak.

A Dunában gyakori halfajok optimális hőmérsékleti tartománya 14-28 fok, a 28-34 fokos vizet viszont már nem bírják. Ide tartoznak például a paksi szakaszon is előforduló csuka, jász, bodorka, dévér, karikakeszeg fajok. De a finomabb besorolás árnyalja a képet. Mert például a csuka vagy a sügér 14-23 fokos vízben érzi magát a legjobban, de néhány tekintetben – ami a legfontosabb, a szaporodási időszakban – csak a hűvösebb, szűk tartományban mozgó hőmérsékletű vizet viseli el.

Ez a folyamat pedig pontosan nehezen előrejelezhető változással jár majd.

A magyarországi szitakötő fajok lárvális fejlődésük során vízhez kötöttek, kifejlett korukban viszont a szárazföldön élnek. A faj fennmaradása szempontjából a vízterek jelenléte elengedhetetlen. Paks II. üzemelése miatt a Dunába kerülő hűtővíz valószínűleg jelentősen fog hatni a szitakötők állományára, a lárvák várhatóan csak jóval távolabb, a hatókörzeten kívül fognak megjelenni.

Az egyik tanulmányból az is kiderül, hogy „Paks II. létesítményei, az épületek között kialakításra kerülő zöldfelületek, a Sziget területe várhatóan még hosszú ideig nem jelentenek megtelepedésre alkalmas élőhelyet”.

A távvezetékek és az azokat tartó oszlopok megnövekedett száma legnagyobb mértékben a sólyomalakúakra, a verébalakúakra, a tyúkalakúakra és a bagolyalakúakra veszélyes az ütközések miatt. A kivitelezés alatt a madarak egy része el fogja hagyni a területet, ezek a későbbiekben visszatérhetnek. Az egyértelmű, hogy a mesterséges környezet Paks II-vel nőni fog, míg a természetes csökken.

Idővel a gátoldalak gyep borította felszínei alkalmasak lehetnek a gyíkfajok megtelepedésére”, ígéri a tanulmány. Bár a terület benépesülhet újból, „a melegvízcsatorna elvágja a Dunával párhuzamos terjedés útvonalát”.

A jelenlegi mennyiség mintegy háromszorosa folyik majd a Dunába, ami szintén szervesanyag-terhelést jelent, főként a kibocsátástól számított 100 méteren belül. Megnő az ammónia/ammónium, a nitrit és a nitrátion mennyisége, amelyek az oxigéntartalom csökkenéséhez, továbbá a melegvizes évszakokban az algák erőteljesebb fejlődéséhez járulhatnak hozzá.

A technológiai vizek használata során óránként 50 m3 különböző, radioaktív és hagyományos ipari hulladékvíz keletkezik. Ezen szennyeződéseket specifikus tisztítási eljárások során távolítják el. Az így keletkező, határérték alatti szennyezőanyag koncentrációjú hulladékvizek a melegvíz-csatornán keresztül jutnak a Dunába.

Összefoglalva a legfontosabb, hogy a hűtővíz kibocsátása hőmérséklet-emelkedéssel és olyan fajok előretörésével jár, amelyek gyorsan terjeszkednek és ezáltal kiszorítják az őshonos fajokat és közösségeket. A hatás 11 km-en belüli, viszont hosszú távú (2030-2036 között), erős és nagy jelentőségű. A tanulmánykészítők javaslata szükség esetén kiegészítő hűtés kiépítése, valamint a nyári kisvizes időszakokban üzemszerű karbantartás, akár leállás is.

A cikk ezen hatástanulmányok alapján készült: http://www.mvmpaks2.hu/hu/Kozerdeku/KozerdekuDokumentumok/KornyezetvedelmiEngedelyezes/KornyezetiHatastanulmany/Lapok/default.aspx