Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány által évek óta megrendezett konferencia az emberi jogok világnapjához kapcsolódik. Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.

A rendezvényen felszólalt Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere, a rendezvényt szervező Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke; Gulyás Gergely az Országgyűlés fideszes alelnöke és Schiffer András, a Lehet Más a Politika társelnöke is. Balog Zoltán záróbeszédet azonban fiatal aktivisták zavarták meg, közülük Misetics Bálint, A Város Mindenkié csoport aktivistája volt a szónok. Végül a kis csoport tagjai mikrofonba, közösen olvasták fel petíciójukat. A vendégek a beszéd vége felé tapssal próbálták elnémítani a protestálókat, a felvételen a nem hallható részt feliratozták.

Az iskolai szegregáció ellen tiltakozó aktivisták zavarták meg Balog Zoltán miniszter beszédét.

A petíciót teljes egészében itt lehet elolvasni.

MTI-közlemény alapján:

Gulyás Gergely arra a felvetésre, hogy van-e ok Magyarországon félni, úgy reagált: itt nyugodtan lehet tüntetni a kormány ellen, és az ésszerű felvetéseket még meg is fogadja a kormány. Schiffer András szerint az egész félelem téma csak önfelmentésnek jó, senkinek nincs oka félni a politikai véleménynyilvánítástól, feltéve, hogy tud szövetkezni másokkal, mert egyenként a helyi hatalom le tudja vadászni a hatalom ellen tiltakozókat, de összefogva, szerveződve lehet erőt mutatni.

Schiffer András szólt arról is, hogy a társadalmi különbségek terén európai összehasonlításban élre tört az ország, kiépül egy hűbéri rendszer, nem feltétlenül országos szinten, de sokan megélik, hogy a helyi döbrögiktől függ az egzisztenciájuk. Amikor pedig egy társadalomban egyre többen gondolják, hogy menthetetlenül lecsúsztak, ott a szélsőségek is felerősödhetnek. Az ellenzéki politikus szóvá tette azt is: a kormánytöbbség parlamenti eszközökkel erősíti a hazai nagytőke helyzetét, és miközben az állam kijelöli az új nagyburzsoáziát, a nyomor szélén hagy százezreket, az államtól függő helyzetben lévő embereknek pedig van okuk a félelemre.
Schiffer András hangsúlyozta, hogy Magyarországot Magyarországról kell kormányozni és a problémákat itt kell megoldani.

Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta: évek óta az a feladata, hogy a világban eloszlassa a kormánnyal kapcsolatos félelmeket, és eközben azt szűrte le, hogy a félelem rendkívül szubjektív dolog. Ezért is fontos a jogi természetű vitákat a szubjektív véleményalkotástól elválasztani. Az emberi jogok értelmezése, alkalmazása gyakran politikai célokat takar – fűzte hozzá a helyettes államtitkár. Prőhle Gergely szerint a racionális vitának helye van ezekben a kérdésekben. Nagyon kell vigyázni, hogy az ember ne veszítse el a hidegvérét, mert ennek nagy a kockázata – tette hozzá.

A rendezvény zárszavában Balog Zoltán kifejtette, a kapcsolati erőszak a második Orbán-kormány időszakában lett büntetőjogilag szankcionált cselekmény, a romagyilkosságok kapcsán a 2010 utáni kormányzat állította helyre az áldozatok felgyújtott otthonait és eddig 70 millió forint támogatást fizetett ki a hozzátartozóknak, miközben az előző kormány csak a szájtépésben jeleskedett. Az oktatásban pedig a jelenlegi Nemzeti alaptanterv az erkölcstanoktatással és a szabadságjogok megismertetésével azt célozza, hogy a következő nemzedék érzékenyebb legyen az emberi jogokra, mint a jelenlegi.