2024. November 18. Jenő

Közélet

Ilyen szivárványt még biztos nem láttál!

Antal Tibor | 2016. Június 30. 13:06:07 | Utolsó frissítés: 8 éve

Gyorsan szeretnél értesülni a Sugópart híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

 

Különös jelenségre lehettek figyelmesek a bajaiak (illetve a városunkban tartózkodók) ma fél egy körül, ha felnéztek az égre. A Nap körül ugyanis egy körszivárvány látható, valamint még egy nagyobb körgyűrű foszlányai. Érdemes felnézni az égre, hiszen a jelenség a cikk írásakor is még folyamatban van.

 

 

Ha minden igaz Halojelenségről van szó.

 

 

 

A wikipedia ezt írja róla:

 

A haló (görögből: ἅλως) egy a Nap vagy a Hold körül megjelenő optikai jelenség.

Több típusa létezik, azonban mindet a 8–12 km magasban képződő fátyol– és pehelyfelhőkben levő jégkristályok okozzák a felső troposzférában. A kristályok változatos alakja és különös rendeződése, valamint a fénysugarak beesési szöge egyaránt felelős a megfigyelt haló típusáért. A fénysugarak visszaverődhetnek a hatszöges formavilágú jégkristályok belső vagy külső lapjairól vagy megtörhetnek bennük, mint a vízcsepp esetén a szivárvány keletkezésekor. A jelenség lehet rövidke (pár másodperces), vagy tarthat több órán át.

A légiforgalom növekedésével a jelenség egyre gyakrabban megfigyelhető a kondenzcsíkok miatt keletkező mesterséges felhőknél is.

Megkülönböztetünk többfajta halót attól függően, hogy milyen jégkristályok vannak jelen a levegőben:

  • melléknap: a lapkristályokban történő fénytörés miatt a Nap mindkét oldalán megjelenhet (jobb és bal oldali melléknapok) egyszerű fehér foltként vagy szivárványszínben pompázó kontrasztos jelenségként
  • mellékhold: hasonlóak a kialakulási feltételei a melléknapéhoz, csak itt a fényforrás a Hold, így ez jóval ritkább
  • 22 fokos haló: hatalmas fényes szivárványszínű kör a Nap vagy a Hold körül, mely a nap bármely szakaszában megjelenhet; véletlenszerűen forgó hasábkristályok jelenléte szükséges kialakulásához
  • felső és alsó érintő ív: a 22 fokos haló kísérőjelensége lehet, annak felső vagy alsó pontján érintve azt
  • zenitkörüli ív: a jelenség egy fordított szivárványhoz hasonlít, melynek középpontja a zenit; kialakulásához a Nap nem lehet magasabban 32 foknál
  • naposzlop: napkeltekor vagy napnyugtakor a Nap felett létrejövő fényoszlop

A körgyűrű része alul.

 

Ritkábban előforduló halójelenségek:

  • horizontális ív: minimum 58 fokos napmagasság szükséges kialakulásához (csak nyáron észlelhető), szerencsés esetben intenzív színekben pompázó ív
  • 120 fokos melléknap: fehér folt a Naptól 120 fok távolságra, azzal egyvonalban
  • melléknap-kör: melléknapokon és a Napon átívelő fehér színű kör
  • Parry-ívek
  • alsó és felső oldalív
  • Tricker-ív
  • napív
  • Hasting-ív
  • Wegener-ív
  • 46 fokos haló
  • napív
  • ellennap

A jelenség Kalocsán is látható Fotó: Török Tibor